Cégünk a hatályos 41/2017. BM. rendelet melléklet, valamint a jogszabályban meghatározott mellékletekkel talajvízkút fennmaradási engedéllyel fordult Újpest Jegyzőjéhez. Az eljárási jogot a 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (továbbiakban: Ákr.) szabályozza. Ákr. határozza meg a határidőket, illetve a hatóság, és az ügyfél jogait, valamint az ügyfél ellen bevethető eljárási cselekményeket.

A függő hatályú végzésben álláspontunk szerint rosszul volt meghatározva a fellebbezési illeték mértéke, melyre felhívtuk Jegyző Asszony figyelmét. NAV állásfoglalás folyamatban.
A kút fennmaradási engedély dokumentumot a hatályos 41/2017. BM. rendelet mellékletét, valamint az egyéb meghatározott dokumentumokat e-Papíron beadtuk Újpest Jegyzőjéhez mint I. fokú vízügyi hatósághoz.
Tudtuk, hogy nem lesz egyszerű az ügyintézés, “kicsi” a kútfúró szakma, és terjednek a hírek! Volt már olyan kolléga akinek én diktáltam le a fellebbezését a jogszerűtlen hiánypótlási felszólításra, és ezt követően nekik fennmaradási engedély jött!

Azt is láttuk, hogy az ügyintézésünk kezdetén Újpest Polgármesteri Hivatal Weblapján szereplő kutas adatlapoknak köze nem volt a hatályos jogszabályban előírt adatokhoz, de még a régi jogszabályi mellékletekhez sem! A hivatalban valaki úgy a hasára csapott , és tudásuk legjavát adva kitettek valami doksit ami ha nem is jó, de az Ő igényüket kielégíti szakmailag! – gratulálok hozzá!

Telefonon érdeklődtünk az anyag után, és azzal fogadtak, hogy előírták a hiánypótlást.
Ezzel cégünk nem értett egyet, és elég rövidre sikeredett a beszélgetésünk amikor szakmai részre tértünk, nem lehetett meggyőzni az előadót! – ott a hatalom!
Megkaptuk elektronikus levélben (e-mail, ami NEM hivatalos kapcsolattartási forma!) a függő hatályú döntést, és a hiánypótlást aminek a tartalmát nem értjük a mai napig.

Cégünk képzett szakembere a 41/2017. BM. rendelet mellékletében szereplő adatlapot töltötte meg tartalommal értelemszerűen. Ezen BM. rendelet melléklet szerinti adatokat kell beadni országosan egységesen, valamint a meghatározott egyéb mellékleteket és pont! – szakmailag ezt határozta meg a Belügyminiszter Úr, és ezt el kell fogadni, nem kellene megpróbálni megkerülni, átlépni a feje felett, és új jogi szabályzókat alkotni a tudta nélkül helyette/felette!
Az életben van egy hierarchia amit tudomásul kell(ene) venni. – ha tetszik, és ha nem akkor is, főleg a hivatali rendben!
Belügyminiszter Úr “A JOGALKOTÓ” , a hivatalnok pedig “A jogalkalmazó”, és pont.

Hiánypótlási felszólítást azért kaptuk, mert (idézet a végzésből!):
“1. Kérem ismertetni, hogy a kút körülbelül mikor létesült.
2. Kérem megadni szíveskedjék az évente felhasználni tervezett víz mennyiségét m3/év mértékegységben.
3. Kérem részletesen bemutatni a vízhasználat célját azaz a háztartási vízigényt.”

Válaszaink a következők voltak:

1. Az anyagba leírtuk, hogy nem tudja a tulajdonos, hogy mikor készült a kút, az ingatlant kúttal együtt vásárolta.
2. 41/2017. BM. rendelet nem kér ilyen adatot! – de leírtuk, hogy az éves vízkivétel nem haladja meg a 72/1996. Korm. rendelet 24.§ ban meghatározott 500 m3/év vízkivételt, és a jogszabályi feltételeket együttesen teljesíti, így mint I. fokú vízügyi hatóság a Jegyző hatáskörébe tartozik az engedélyezési eljárás.
3. Nem mutatjuk be sem részletek nélkül , sem pedig részletesen a vízhasználat célját, mert a jogalkotó nem kéri, és amit nem kér a jogalkotó azt nem lehet hiánypótlásra kiírni! És ha nem válaszoljuk meg a kérdést, akkor nem lehet megszüntetni az eljárást e miatt!

Ezen válaszainkat megküldtük e-Papíron a Jegyző felé és kértük, hogy próbálja meg elfogadni a válaszainkat!

Pár napon belül kaptuk ugyan ebben az anyagban a ” .. másod ízben történő hiánypótlás benyújtására és a tényállás tisztázására szólítom fel.” tartalmú végzést.

Nekünk ezzel csak az a bajunk, hogy az első és álláspontunk szerint jogszerűtlen hiánypótlási felszólításra megírtuk a válaszainkat, valamint az, hogy egy eljárásban csak “egy ízben” lehet hiánypótlást kiírni.

Ákr. “…44. § ^*  [A hiánypótlás] Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. ….”

Álláspontunk szerint az eljárás innentől kezdve jogszerűtlen!

Ezen jogszerűtlen hiánypótlási végzésre is megírtuk a válaszainkat e-Papíron Újpest Jegyzője felé, egyben kértük a Fővárosi Kormányhivatal Vezetőjétől az eljárás törvényességi felülvizsgálatát. – most itt tartunk (2020.03.05.)

És amit tudni kell:

Az első hiánypótlásunk óta Újpest Polgármesteri Hivatal Weblapján lecserélésre kerültek a kút engedélyezési nyomtatványok amiken még az illetékbélyeg helye is rajta volt! 2018 év vége óta illetékmentes az eljárás.
Feltettek más új nyomtatványokat kút engedély ügyében, de ezen “új” nyomtatványok sem felelnek meg a hatályos 42/2017. BM. rendelet mellékletének tartalmával. – ez sem sikerült!
Tehát lefordítom:
2017 év végén hatályon kívül helyezték a 18/1996. KHVM. rendeletet, és megjelent a 41/217. BM. rendelet, majd 2018 december 14.-én is módosult a jogszabályi melléklet ami az országosan egységesen beadandó adatokat határozza meg a kutak engedélyéhez!
Nincs olyan kérdés a jogszabályi mellékletben amit a hivatal feszeget, és nincs is olyan hely ahova az adatokat be lehetne írni!
Amikor majd áttérés lesz az ASP rendszerre (elektronikus önkormányzati ügyintézés) akkor majd ott egy adatlapot kell majd kitölteni, és egy betűvel nem lehet majd több adatot beírni az adatlapba mint aminek helye van! Akkor majd a monitorra kell felírni a válaszokat tollal, vagy az elektronikus ügyintézés mellett papír alapon kell majd pótolgatni a felmerült jogtalan igényeket, esetlegesen galambposta lesz majd az ügyintézési módozat!? – ne vicceljünk már..!
2017 decemberében történt jogszabályi változás óta 2020 márciusában megjelenünk egy a hatályos jogszabályok szerint beadott anyaggal, és akkor eszmélnek fel több mint két év után, hogy a hivatal honlapján lévő adatlap tartalma nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, de még a 41/2017 BM. rendelet első változatának mellékletének sem!
Ezt követően pár nappal lecserélik az adatlapot, de még ezen “újonnan megálmodott” adatlap tartalma sem felel meg a 41/2017. BM. rendelet előírásainak!
Olyan szerintük fontos, és nélkülözhetetlen adatokról álmodozik a hivatal amit a jogalkotó nem kér!

Kezdődik ott, hogy :

• nem kérhetnek telefonszámot az ügyféltől. – aki akarja adja meg, de ennek azért vannak adatvédelmi (GDPR) vonzatai is!
• locsolási célú vízhasználat, valamint gazdasági célú vízigény nincs a BM. rendelet mellékletében. (ez beugratós, mert ha gazdasági célú a vízhasználat abban az esetben a Katasztrófavédelem engedélyezi a kutat és nem a jegyző! )
• vízfelhasználás mértéke (m3/év)
• mellékletként kérnek: 8.2.4. és 8.4.3. pont szerinti kút metszetrajz fúrt és vert kút esetén

Csak ennyi adat nem egyezik a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályi melléklet tartalmától. Ezen adatokat NEM kérheti a hivatal!!!

Megjegyzem cégünk sem ad be metszetrajzot a kútról, és nekünk ezt nem írták elő hiánypótlásban! Innen is látszik a szakmaiatlan, és nem következetes ügyintézési menet ami álláspontunk szerint jogszabálysértő! Van akinek ezt, van akinek azt írnak elő hiánypótlásban..!? – hogy is van ez!?

Azt kell tudni, hogy a jogalkotó CSAK a vállalkozói oldalnak ír elő kötelezően szakképesítést a kútfúrási-, és a hozzá tartozó engedélyezési eljárás gyakorlásához.
Hivatali oldalon csak jogkör, és hatalom kell ahhoz, hogy valaki speciális szakmai ügyben felelős döntést hozzon, szakképesítés nem szükséges! – jogállam!(?) Amennyiben az általános jogi-, és a szakmai tudatlansághoz társul még a rosszindulat akkor nagy bajok vannak ám!
Jelen esetben az Ákr. alkalmazása (általános eljárásjogi dolgok) értelmezése, és gyakorlatba való alkalmazása sem megy! Második hiánypótlás NINCS egy ügyben! – jó reggelt hivatal!
Ezek után egyáltalán nem csodálkozunk azon, hogy egy speciális szaktudást igénylő terület mint a kút engedélyezés meghaladja a “szakmai” képességeket!

És felmerülhet kérdésként az is, hogy miért nem válaszoljuk meg a hivatal jogszerűtlenül előírt hiánypótlásában lévő válaszokat,és túl vagyunk az ügyön!?
Mert szakcégként a hatályos jogszabályi előírások alapján hivatalosan ügyintézünk, és nem hatnak meg a hivatalnokok jogszerűtlen előírásai.

Várjuk a Fővárosi Kormányhivatal, valamint Újpest Jegyzőjének a válaszát az ügyben! Írásunkat frissítjük amit valahonnan érkezik válasz azt közzé tesszük.

Az anyagot a végső határozatig gondozzuk, nem hagyjuk a megrendelőt az út szélén! Lehet hosszabb idő lesz a határozat megszerzése, de meg lesz az biztos!

Friss info (2020.03.24.)

Megküldték a kút fennmaradási engedélyét . – szerintem egy jogszerűtlen eljárás “termékeként”, de ez mind1!
Kaptunk egy levelet a hivataltól amiben felhívják a figyelmünket a hatályos jogszabályokra! -köszönjük!
Hivatkoznak a 72/1996. Korm. rendelet 5.§ 14a) pontjára ami a “rendkívüli öntözési célú vízhasználatot” szabályozza, és ezen jogszabályi helyen az is szerepel, hogy “a területileg illetékes vízügyi hatósághoz írásban kell bejelenteni.”
Ezzel csak az a gond, hogy a lakossági kerti öntözésre használt kút az nem ebbe a kategóriába tartozik! – jó reggelt!
Igen, ez van amikor a szakmai végzettség nélküli hivatalnok aki A HATÓSÁG hoz döntéseket a szakmájukat tanult, és gyakorló szakemberek felett! Elkeserítő a hatóság szakmaiatlansága és az, hogy gyakorlatilag jogkövetkezmény nélkül MINDENT megtehet, MERT Ő A HATÓSÁG!!!
Kegyet gyakoroltak cégünkön, mert leírják, hogy a megrendelőnk adatot szolgáltatott, és ezért nem érte semmi joghátrány sem a megrendelőt, sem pedig cégünket! – NEM fogok leborulni a földre imához ezt megígérem!
Azt is leírják, hogy két külön iktatási számon, két külön dátummal ellátott, egymástól más időpontban Cégkapura kiküldött hiánypótlási felhívás az nem két hiánypótlási felhívás, hanem csak egy! – ez a matek nekem valahogy nem jön össze!
Levelükre a válaszunkat megküldtük dr. Sára Botond Kormánymegbízott Úrnak is, várjuk a válaszát!