Korunkban egyre nagyobb szerepet kap a megújuló energia (zöld energia) hasznosítása. „Szigorodnak” az építési előírások, és lassan kötelező lesz az új építésű lakásoknál a megújuló, alternatív energia hasznosítása is.

2009-től az új építésű lakásoknál, épületeknél már kötelező, de 2012-től az ingatlan adás-vételnél az „ Energiatanúsítvány ” megszerzése.

http://penzcentrum.hu/lakas/lakasfelujitas_2015-tol_a_gatyad_is_ramehet.1030192.html

Az ÖKO-,ZÖLD ház egyik lényege a megújuló energia mint a víz, geotermikus energia (földhő), napenergia minél nagyobb mértékű hasznosítása. Teljesen nem lehet leválni az energia szolgáltatókról, de a nagy mértékben függetleníthetjük magunkat.

Miben tudunk Önnek segíteni, hogy háza, irodája „ZÖLDEBB” legyen, és minél több alternatív energiát (földhő, alternatív vízellátás) tudjon hasznosítani!?

–      geotermikus szonda (talajszonda) fúrásában,

–      vízkút, visszapréselő kút fúrásában,

–      kútgépészeti szerelésben,

–      valamint a kútból kitermelt víz szűrésében a családi ház nagyságú rendszertől az ipari méretekig.

–      geotermikus kutak karbantartásában, üzemeltetésében  www.loffice.hu    a   ZÖLD IRODAHÁZ

Pár szóban amit a geotermikus fűtésről tudni kell:

Geotermikus fűtésnél a hőszivattyúkat három fő csoportra oszthatjuk:

–      Levegő/víz hőszivattyú

–      Talaj/víz hőszivattyú

–      Víz/víz hőszivattyú

Akkor még egy fogalom a „jóságfok”, avagy a COP érték, és az SPF szám:

Az angol “Coefficient Of Performance” kifejezésből rövidül. Magyarul teljesítmény tényező/jóságfok.  Mértékegység nélküli szám (hányados), mely megmutatja, hogy egységnyi befektetett villamos energiamennyiség hatására a hőszivattyú szekunder oldalán mennyi hőenergiát tudunk kivenni.  Minél nagyobb a COP érték, annál gazdaságosabban tudunk a hőszivattyúval fűteni. COP érték változik a bejövő oldali hőforrás víz/levegő/talajhőmérséklet, valamint a fűtési oldalon lévő energiaszükséglet függvényében. De vegyük figyelembe, hogy a COP érték csak egy szám! Ezen felül figyelembe kell venni az un: SPF (Sesonal Performnce Factor-t) , mint éves munkaszámot is. Lehet egy hőszivattyú gyártó általi megadott COP értéke relatíve magas, ha a rendszer rosszul van kialakítva. Pl. a keringetett közeg áramlási, és egyéb veszteségei miatt nagyobb áramfelvételű szivattyúk, és egyéb fogyasztók kerülhetnek csak beépítésre, alul, ill. túlméretezettek a rendszer bizonyos elemei, vagy maga az egész rendszer. Ez sok esetben azt eredményezi, hogy az új geotermikus rendszer üzemeltetése nem lesz gazdaságos a rendszer magas elektromos áram fogyasztása miatt.

A hőszivattyú COP értéke helyett az egész geotermikus rendszer hatásfokát érdemes vizsgálni!

Levegő/víz hőszivattyú:

Leggyengébb hatásfokú (jóságfok) hőszivattyú, a hideg téli napokon szükség lehet pótlólagos elektromos fűtési teljesítményre. Ezen hőszivattyúkat csak nagyon alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekhez javasolt.

Jóságfoka :  2,3-3,3 között változik.

Előnye: olcsó telepítési költség

Hátránya: Jóságfoka alacsony

Talaj/víz hőszivattyú:

A fűtéshez, háztartási meleg víz készítéshez (HMV) szükséges hőmérsékletet a geotermikus szondákból (földszonda) nyeri. Jól kombinálható szellőztető berendezéssel, mely az egészséges légcserét biztosítja, és csökkenti a fűtési költséget. Az elhasznált levegő hőtartalmát a talajba vezeti vissza, így kevesebb geotermikus szondát (földszonda) kell beépíteni, ezzel a beruházási költségek csökkenthetők.

Több változata rendelkezik pluszként beépített hőcserélővel, mely a meleg nyári napokon hűteni képes a lakás hőmérsékletét.

Geotermikus szondák (lehetőségei):

–      a talajba lefúrt 50-100 méter mélységű szondák

–      a talajfelszín közelében vízszintesen elhelyezett talajhő kollektorok

–      energiacölöpök

–      tó, vagy egyéb víz alatti részen elhelyezett kollektor

A talaj/víz hőszivattyúk a fűtéshez szükséges energia nagy részét a talajból nyeri. A talaj hőmérséklete kb. 15 méter után állandó, így ezen rétegek télen sem hűlnek le. A szondák mélységét, és számát a hőigény szerint kell megválasztani. A szondákat furatonként telepítik, majd ezeket összekötve biztosítják az energiát egész évben.

Függőlegesen telepített geotermikus szondákból (talajszonda) a talaj szerkezetétől függően fúrási méterenként 20-100 W. hőmennyiség termelhető ki!

Előnye:

–      zárt rendszer

–      jóságfoka magasabb a levegő/víz hőszivattyúnál

–      szondák fúrásához kisebb terület kell. (Általában 6 méterenként lehet szondát telepíteni)

–      20 méter mélységig NEM engedélyköteles(!)

Hátránya:

–      geotermikus szondák (talajszonda) fúrása miatt a telepítési költség magasabb

Jóság fok: 2,9-4,5 változik.

 

Talajhő kollektor:

A talajhő kollektor a talajban tárolt napsugárzási energiát hasznosítja. A kollektor csöveket  kb. 1,5 méter mélyen vízszintesen helyezik el a föld alá. A kollektor mérete döntően a talaj víztartalmától függ. A talaj általában 10-40 W/m2 hő leadására képes.

Előnye:

–      új építkezésnél, ha elegendő a terület nagysága olcsóbb mint a geotermális szondák fúrása

–      zárt rendszer

–      nem engedélyköteles(!!!)

Hátránya:

–      közepes jóságfok

–      valamennyire függ a napsütéstől, a külső hőmérséklettől

–      korlátozott a kert (terület) használhatósága

Víz/víz hőszivattyú:

A hőszivattyú a fűtéshez szükséges fűtési, és a HMV. előállításához szükséges energiát a talajvízből (kútból) nyeri. A talajvíz hőmérséklete szinte egész évben állandó. Ezen „energiahordozó” függ legkevésbé a külső hőmérséklettől, napsütéstől. A hőszivattyú a hideg téli napokon is biztonságosan, magas hatásfokkal tud üzemelni.

A víz magas fajhője révén akár komplett társasházak üzemeltetésére is alkalmas. (Pl. Loffice Irodház www.loffice.hu) Az irodaház egy darab kb. 12 méter mély forráskútból nyeri az energiát, és két darab visszapréselő kútba van elvezetve a „használt” lehűtött  víz.

A rendszer telepítése előtt a forráskútból vízmintát kell venni, és a vízminta bevizsgálása után lehet azt eldönteni, hogy a víz minősége alkalmas-e a víz/víz (nyitott rendszerű) geotermikus fűtés kialakítására!!! Meglévő kút esetén a kút szerkezeti, és egyéb vizsgálata is szükséges a geotermikus fűtés kiépítése előtt.

Csak olyan helyen telepíthető a rendszer ahol a talajban lévő vízadó réteg képes elnyelni a nagy tömegáramú „használt” lehűtött vizet, és ahol a kutak közötti minimum 20 méteres távolság biztosítható!

Amennyiben a víz Vas, Mangán, és egyéb oldott anyag tartalma magas abban az esetben kérni kell a forgalmazó/kivitelező cég írásos garanciáját a rendszer üzembiztosságára! (Vas, Mangán kiválás a hőcserélőben, visszapréselő kútban!!!) Érdemes figyelembe venni, hogy a lehűtött víz viszkozitása sokkal nagyobb, ezért a visszapréselése gondot okozhat!!!

Előnye:

–      amennyiben a talajvíz elérhető mélységben van a kutak telepítése olcsóbb

–      kiemelkedően magas jóságfok (hatásfok)

–      magasabb üzemi hőmérsékletű rendszerek is telepíthetőek

–      kis helyigény

Hátránya:

–      nagyban függ a rendszer kiépíthetősége/üzemeltetése a víz minőségétől, (Vas, Mangán valamint, egyéb oldott anyag, homok  tartalom, mely a hőcserélőn, és a visszapréselő kút szűrőjét eltömíti, kilyukasztja)

–      talajvíz nem állandó összetételű, ezért nehéz előre látni több évvel, évtizeddel a vízminőséget

–      nyitott rendszer miatt nagyobb meghibásodási lehetőség

–      a víz visszapréselési lehetőségét hosszú távra kell tervezni, a víz minősége  nem állandó ami befolyásolhatja a víz elvezetését (visszapréselését)

–      általában a visszapréselő kutat párban szokták fúrni

–      kutak rendszeres időközönként karbantartást, tisztítást igényelnek

–      a rendszerbe szűrőt, és hőcserélőt kell beépíteni, mely rendszeres karbantartást igényel

–      elhasznált, lehűtött víz viszkozitása nagyobb, visszapréseléskor gond lehet

Jóságfoka: 3,8-6,1 között változik.

 

Energiacölöp:

Általában újépítésű (társas) házaknál alkalmazzák sekélyebb általában 10-15 méter mély 70-100 cm. átmérőjű fúrt lyukakban helyezik el vasszerkezetre erősített szondacsövet. Ezen cölöpök így nem csak az épület szerkezeti tartóoszlopai, hanem a ház fűtési energiát is szolgáltatják. Nyári melegben pedig az épület hatékony hűtését segíti elő.

Bekerülés költsége alacsony, mivel nem szükséges a geotermikus szondák, talajkollektorok telepítése. Az energiacölöp utólagos beépítése nem lehetséges.

 Előnye:

–      zárt rendszer

–      nem szükséges geotermikus szonda (talajszonda), talajkollektor telepítése ezáltal olcsó

–      a meglévő tartószerkezeti oszlopokat használják fel energiatermelésre

–      energiacölöpre fektetett helyzetben szerelhető rá a szondacső

–      a ház alatt helyezkedik el, így a kert „korlátozások” nélkül használható

–      jóságfoka vetekszik a geotermikus szonda értékével (földszonda)

Hátránya:

–      utólagos beépítés nem lehetséges

 

Tóban, vagy egyéb víz alatti helyen elhelyezett kollektorok:

Vízszintesen a tó/folyó/állóvíz fenekén elhelyezett kollektor rendszer. Az épület fűtéséhez, hűtéséhez az energiát a vízből nyeri. A kollektor hatásfokát (jóságfok) befolyásolja a víz hőmérséklete.

Előnye:

–      jó hatásfok (jóságfok)

–      geotermikus szondánál (talajszonda) olcsóbb telepítés

 Hátránya:

–      sérülékeny lehet

–      nagy vízfelület kell hozzá (vízparti ház)

És akkor még pár szó a megújuló energiáról:

A helyi áramszolgáltatótól geotermikus fűtés kivitelezése estén igényelhető a GEO tarifa, melyhez kedvezőbb áron lehet hozzájutni .

Az igényléshez kérik a kivitelezési, engedélyezési dokumentációkat.

Geo tarifáról ezen a linken olvashat: http://www.aram.hu/geotarifa/index.html