Cégünket felkérték több új ásott 1-1,5 méter átmérőjű mezőgazdasági öntözőkút tisztítószivattyúzására, mivel a “kútásó” cég szerint ott készen van a kút ha elsüllyeszti valahogy valameddig a kútgyűrűket, és felmarkolja a pénzt..!
Kicsit megdöbbenve hallgattam amikor a tulajdonos felhívott, hogy több ásott kutat épített neki egy vállalkozó, de azon kívül, hogy elsüllyesztette egy kotrógéppel a gyűrűket valahogy, és felmarkolta a pénzt azon kívül semmi nem történt.
A “szakember” a tulajdonossal megbeszélte, hogy elég a kisebb átmérőjű kútgyűrű is, mert abból is jön elég víz, “mert a környéken ezt így szokták..!” egy zsák pénzért tervmódosítás is volt, folytassam…!?
A gyűrűk nincsenek összefogatva vasakkal, a gyűrűk közül hiányzik a tömítés ömlik be a homok, nincs letisztítva a kút stb…! -elkeserítő!
Konkrétan: pénz a zsebben ló.a.z a seggben!
A kutak vízjogi engedélyesek, utólag derül ki, hogy a kútásó cég nem jogosult a kútásó tevékenységre mert SEMMI jogszabálynak nem felelnek meg, talán kőműves bizonyítványt tudtak előkotorni a sublót mélyéből! Az építési E-napló kérdésénél is dobták a kulcsot. – elgondolkodtató, elkeserítő, nem tudom mi rá a jó kifejezés, de az biztos, hogy a szakma megcsúfolása!
Weblapjukon fényezik az ásott kutakat, szidják mint a bokrot a fúrt kutakat..! – megjegyzem, hogy egy jól kialakított nagy átmérőjű fúrt kút sokkal több tiszta homokmentes vizet ad mint egy gyűrűs kút! – és akkor ezen lehet szakmailag vitatkozni, ha majd a kútásó “szakembernek” papíron is lesz valami köze a felszín alatti vizekhez !
Ott tart a dolog, hogy elkészült a kútra az öntözőrendszer, és nem volt letisztítva a kút, eddig egy csepp vizet nem vettek ki belőle. A kútásó cég megígért mindent, most szépen sorban farolnak ki az ígéretekből..!
Mezőgazdasági öntözőrendszer, Tomikút Kft.
Kértünk fényképeket, és alap kútadatokat a tulajdonostól, majd a megállapodást követően lementünk a kutakat szivattyúzni (tisztítani). 12 óra/kút tisztítószivattyúzást vállaltunk 1020 liter/perc vízkivétel mellett zagyszivattyúval kutanként első körben, a helyi gazdák szerint ez elég szokott lenni. – ez is olyan helyi szokás…! Ez van ahol elég, és van ahol nem!
Akkor egy kicsit matekozzunk!
Kör területe: D² x Π/4 (Π/4 = 0,785) Π = Pi betű, ha valaki nem ismerné fel ezen karaktert, mert ez egy kicsit furira sikerült.
Az 1 méteres átmérőjű gyűrűs kút alja nagyságrendileg 0,8 m², az 1,5 m. átmérőjű gyűrűs kút alja pedig 1,8 m².
Egy 50 cm. átmérőjű fúrt kút palástja 1 méter hosszban nagyságrendileg 1,6 m², és a paláston lévő felület 25%-a a szűrő azaz 0,4 m² nyitott felület van rajta. Ebből következik, hogy:
- 1 méter átérőjű kút talpának (0,8 m²) megfelelő szűrőfelület az 500 mm.-es átmérőjű fúrt kút esetében 2 méter szűrőfelületnek felel meg.
- 1,5 méter átmérőjű kút talpának (1,6 m²) megfelelő szűrőfelület az 500 mm.-es átmérőjű fúrt kút esetében pedig 4 m szűrővel kiváltható!
Tehát a fentiekből kiderül, hogy egy nagyságrendileg ugyan olyan mély fúr kút rendelkezik akkora szabad szűrőfelülettel mint a talpi beáramlású rosszul kialakított ásott kút, ahol nincs ami megakadályozza a homok bejutását a kútba, és ömlik be a homok alul a talpon, és a gyűrűk között is.
Fúrt kutaknál a béléscsövön kívül kavicsolnak oldalanként minimum 6 cm. vastagságban (mesterséges szűrőváz) ami megakadályozza a homok bejutását a kútba! Ugye elgondolkodtató…! Lehet fikázni a fúrt kutakat, de homokos kavicsban pl. Győr – Moson – Sopron megyében jobb választásnak tűnik egy 500 mm. átmérőjű fúrt kút tekercselt szűrővel a nagy ( 2-5 m³/perc!) vízkivételhez, mint egy ásott kút. – jó reggelt ! Azt, hogy itt így szokták…!? Akkor majd ezután nem így kell szokni, szakmailag át kell értékelni a dolgokat!
Akkor egy kicsit matekozzunk megint:
- 1 méteres kútgyűrű 20.000.- Ft/db. + szállítási díj ami nem kevés
- ásás munkadíj 25.000.- Ft/méter
- vasalás rozsdamentes laposacéllal rozsdamentes csavarokkal anyag ár: 4-500.000.- Ft. (38.000.- Ft/méter) + a szállítás, megmunkálása (vágás, és a 156 db. lyuk fúrása)
- mosott, homomentes kavics a helyszínre szállítva Bp. mellől egy kisebb vagyon
- tisztítószivattyúzás pedig ismét százezres költségek. (Csak a két napi üza. költsége az áramfejlesztőek 50.000.- Ft. felett volt, és ezen kívül van még más üzemeltetési költség is, pl. szűrők, olaj, kopás, stb..)
Ezt összeadva ott tartunk, hogy 100.000.- Ft/méter egy ásott kút szakszerű kivitelezése! Amennyiben a kivitelezés félre sikerül mint ahogy jelen esetben az egyik kútnál akkor pedig kidobott pénz az egész befektetés!
Ebből az árból biztosan ki lehet hozni egy szakszerűen megépített 500 mm. átmérőjű fúrt kutat ami rendesen szűrőzött, és homokmentes vizet ad!
Szivattyúzás elején “kicsit” homokos a víz jött a kútból:
És akkor ez kútkamerával a víz alatt így néz ki:
Mezőgazdasági ásott gyűrűs kút tisztítószivattyúzás elején, kútkamera, Tomikút Kft.
Sok óra szivattyúüzem után eljutottunk oda, hogy már megtaláltuk/megláttuk a szivattyút is a kamerával:
Tisztítószivattyúzás, már lehet látni a szivattyút, igaz csak közelről. Kútkamera, Tomikút Kft.
Nap végére eddig jutottunk, ami nem sok, de a kút szerkezete van elrontva, ezzel nem lehet sok dolgot tenni:
Mezőgazdasági ásott kút talpa teli homokkal. Kútkamera, Tomikút Kft.
Gyűrűk közé nem került szigetelés (gumi gyűrű, vagy egyéb speciális anyag) és szivattyúzás közben ömlik be a homok a kútba. Utólag nem lehet vele mit kezdeni!
Mezőgazdasági ásott kút, ömlik a gyűrűk közül a homok a kútba szivattyúzás közben. Kútkamera, Tomikút Kft.
Mivel a kútásó “szakember” lebeszélte a tulajdonosokat a nagy (1,5 méter) átmérőjű kutakról ” mert ezt itt így szokás, és az 1 méter átmérőjűből is jön elég víz!” így a tulajdonosok előre megvették szinte az összes többi kúthoz a gyűrűket.
A tulajdonosokkal volt egy nagy beszélgetésünk az ásott kutakról, sok dolgot elmondtam, alátámasztottam szakirodalommal, matekoztunk, és úgy gondolom meg is értették.
Megértették azt, hogy a gyűrűk illesztését tömíteni kell, megértették azt, hogy a kútgyűrűket össze kell fogatni vas pántokkal, össze kell csavarozni úgy, hogy az egész egy egységként mozogjon! – ez fontos!
Fontos abból a szempontból, hogy minden kút valamennyire homokol. – ezzel is lehet vitatkozni, csak nem érdemes!
Ezen öntözőkutakból percenként (!) 2-4 m³ vizet vesznek ki. A szabvány szerint megengedett homokolás 50 gramm/m³., tehát percenként akár 20 dkg. homok is távozhat a szivattyún keresztül “normál” működés közben! Idővel ez nagyon nagy mennyiséggé adódik össze, és ez a homok hiányzik alulról valahonnan a kútgyűrűk mellől, alól “kituggyahonnan”, A homok hiánya miatt a gyűrűk szétcsúszhatnak, a kút mellett a földfelszín beszakadhat! – balesetveszélyes, és ráadásul drága is!
4 m³ / perc vízkivétel mellett 50 gramm/m³ megengedett homoktartalommal
- 20 dkg. homok / perc
- 12 kg. homok / óra
- 288 kg. homok / nap
- 8.640 kg homok / 30 nap homok távozik a kútból. Ugye ez azért elgondolkodtató!?
A gyűrűk egy egységként való összefogatása fontos abból a szempontból is, ha később de jelen esetben most is “agresszívan” tisztítani kellett volna a kutat, ki kellett volna szedni a homokot a kút aljából majd visszatölteni a helyét mosott kaviccsal, de nem lehet, mert a gyűrűk biztosan elmozdulnának!
Amennyiben a gyűrűk össze lennének fogatva (vasalva), felül meg lenne a betongallér a kút körül abban az esetben sokkal nagyobb hatásfokkal lehetett volna a kutat tisztítani, mert a gyűrűk nem csúszhatnának szét. Az sem lett volna gond, ha a gyűrű alól kiszedünk fél – egy méter homokot úgy, hogy a kút a levegőben lóg ameddig visszatöltjük mosott kaviccsal azt kibírta volna. Na ennyit számított volna az, ha a gyűrűk össze vannak vasalva.
Idő közben derülgetnek ki dolgok azért. A kútásó “szakember” tanácsára a kisebb 1 méter átmérőjű gyűrűs kutak épülnek az eredeti tervben lévő 1,5 méter átmérőjű kutak helyett.
Most derült az is ki, hogy a kútásó gép kanala 98 cm. átmérőjű, így a gyűrűket belülről NEM lehet vassal összefogatni,mert nem fér le a kanál a gyűrűbe! Amennyiben kívülről kerül rá a vasalás a kútra toldásonként 6 db. 100×10 mm.-es laposvas + csavarzat (összesen kutanként 78 db. laposvas, és 156 db. csavar+anya) áll ki a kút oldalából úgy pedig a gyűrű nem fog lesüllyedni a homokos kavicsban!
Szóval ott tartunk, hogy adtak a pofonnak egy szart, a kútásó “szakember” átértékelte a mérnököt, történt egy kis cserepszere, és nagy valószínűséggel folytatódik minden tovább “szokás szerint”, de legalább a szakmát jól meggyalázva, mert innen már nincs visszaút a befektetett anyagiak matt..! -próbálkozás lesz az egész, és vagy bejön, vagy nem!
A hétvégén ami két kutat láttunk, és tisztítottunk abból az egyik jobban sikerült, amire a “szakember” azt mondta, hogy ez a kút nem lett jó! A “szakember” által rossznak minősített kútnál véletlenül sikerült megállnia a nagyobb szemű kavicsrétegen, de ennél a kútnál is lehet látni kamerával, hogy a tömítetlen gyűrűk között valamennyi homok jön be üzem közben!
A “szakember” által rossznak minősített kút a tisztítószivattyúzás után így néz ki, szerintem ez sokkal jobban sikerült mint a másik általunk pucolt kút(!) :
Új mezőgazdasági ásott kút belseje tisztítószivattyúzás után, kútkamera, Tomikút Kft.
Nem szántam másnak az írásomat csak egy kis szakmai gondolatébresztőnek a mezőgazdászok-, illetve a nagy vízhasználók felé.
El kell azon gondolkodni, hogy megszokásból csak úgy szokunk valamit, mert az úgy szokott lenni, vagy gondolkodunk, matekozunk, és nem félünk egy új-, sok esetben modernebb technológia felé nyitni, és azt kipróbálni. Ezen esetben érdemes lett volna!
Jelenleg az a helyzet, a környékén minden mezőgazdásznak ásott kútja van, mert ezt szokták meg, a helyi kútásó pedig aszisztál ezen szokáshoz, és jól félrevezeti a gazdálkodókat. A “kút” vagy sikerül vagy nem, Ő mossa a kezeit, és farol ki minden felelősség alól..!
Új csörlőnk 1 fázisú (230 Volt) 1,8 kW teljesítményű. A villanyóra alatti-, és az elektromos dugalj kismegszakítójának “C 16 Amper” jelűnek kell lennie, különben leold. – jártunk már így! Szolgáltatóval meg kell beszélni a csere feltételeit!