Cégünket ismerősi kapcsolaton keresztül kereste meg “A válófélben lévő ügyeletes 40-es jó nő” , hogy van egy kútja amit anno megfúrtak (válófélben lévő férj intézte a kútfúrókat, gratulálok) , majd nem tudták letisztítani, és ott hagyták, hogy ez akkor nem sikerült!

Első körben kivettük a szivattyút a kútból, majd két nap múlva visszamentünk, és megnéztük kamerával a kút szerkezetét.

Láttuk, hogy a kút 125 mm. átmérőjű, végig sárga KG-PVC “szarsurrantócső”, a szűrő szerkezete jó nagy lyukakkal kifúrt, kívülről valami hálóval borított, talpán pedig homok. – sajnos a kamerás felvételt megette az számítógép!

Ezt követően megbeszéltük, hogy a “kút” építéséhez használt KG-PVC “szarsurrantócső” NEM ALKALMAS kút építésre!
Kútépítésre minősítéssel rendelkező-, és méretezett kútbéléscsövet KELL használni! Ezzel lehet vitatkozni, csak éppen nem érdemes és pont.
És pont nem érdekel senkinek a véleménye a megrendelői oldalról a témában, ez az én tanult szakmám…!
Ja, hogy ez több pénzbe kerül, mint a taknyolás a szarsurrantócsővel…!? Igen, több pénzbe kerül, de mégis olcsóbb, mert működik majd!
Nem az a drága amit az ember fia/lánya megvesz és működik, hanem az amit kifizet-, megvesz, és nem működik!
A kutakba leépítésre kerülő csövek kintről befelé irányú nyomásnak vannak kitéve ezt fogadjuk el.
Van egy olyan kifejezés, hogy ” gyűrűmerevség”!
Ezen “gyűrűmerevséget” befolyásolja a cső átmérője-, anyaga-, és a falvastagsága.
El kell fogadni azt, hogy kutat CSAK minősített kútbéléscsőből lehet építeni, és a szürke-, sárga KG-PVC “szarsurrantócsőnek” semmi keresnivalója nincs kútban, főleg nem 30 méter körüli mélységben!

Az ügyeletes jó nőnek elmondtam, hogy a kutat meg kellene kompresszorozni, de félő, hogy összeroppan a cső valahol út közben!
Megbeszéltük, hogy a “rendes nagy” kompresszoros tisztítás szóba sem jöhet a szarsurrantócső miatt.
Megpróbálhatjuk mamutszivattyúval egy kicsit megrángatni a kutat, de ez sem egy életbiztosítás, ilyenkor is sérülhet a cső!

Ott álltunk, hogy van egy működésképtelen rossz kút ez biztos. Amennyiben nem próbáljuk meg akkor nem tudjuk meg, hogy javítható a kút vagy nem! -megpróbáltuk!

Mamutszivattyú üzemhez NEM nagy mobil kompresszorral, hanem kicsi 24 literes “játék garázskompresszorral” vonultunk fel, mert voltak már akkor is rossz érzéseim a kút csövezésével kapcsolatban. Nagy utánfutós mobil kompresszorral való felvonulás szóba sem jöhetett!!!

Pár órát termeltettük a kutat a játék kompresszorral, és csúszós CMC fúróiszapos-, agyagos -, homokos iszap jött ki elég nagy mennyiségben!
Ezt követően beépítettünk egy tisztítószivattyút, és másnapra elég jól letisztult a kút. – meglepődtem.

Pár nap szakaszos szivattyúüzem után észleltük, hogy a kút talpán kb. 3 méter homok gyűlt össze.
Mamutszivattyúval kitermeltük a homokot, és csodálkoztunk, hogy kavics is jött ki a cső végén! – kezdett nagyon rossz érzésem lenni!
Voltak olyan infók, hogy a kút aljára dobáltak le friss cementes kavicsos golyókat. Az is felmerült, hogy a cement egy része “út közben” kiázott a golyókból, és a kút talpán lévő “betonból” jöhetett ki a kavics.
Amikor elértük a kút talpát pár óra kompresszorüzem következett a “játék” kompresszorral, és egyre tisztább víz jött ki a kútból.
Szivattyú visszaépít, majd pár nap szakaszos szivattyúüzem.

Válófélben lévő ügyeletes 40-es jó nő küldi a képeket folyamatosan a vízről, és tényleg tiszta.

Eljött a nap amikor tiszta a víz, építsük be véglegesen a szivattyút, utána a kertészeké a terep!

Szivattyút kivettük, elkezdtük a “felöltöztetni” rozsdamentes drótkötéllel, előkészítettük a Pedrollo Easypress áramláskapcsolót, és a Pedrollo GSR gyors csatlakozót.

Azért mielőtt beépítjük a szivattyút nézzük meg a kút szerkezetét kamerával.
Kamerára központosító fel, mivel a cső üres talpig átjárható és mi baj is lehetne abból, hogy a kamerán rajta van egy jó széles távtartó!(?)
A víz agyagfestéses szinte semmit nem lehet látni, és 23-24 méter környékén elakad lefelé a kamera. Látni szinte semmit nem lehet, és felfelé sem akar jönni, valamiben elakad! – igen, összeszorult az a bizonyos, egy kisebb vagyon nem akart feljönni a kútból!
Nagy nehezen kijött a kamera az elakadásból, de ekkor már éreztem én, hogy nagy gondok vannak.

Kellemes kettős látásunk volt, a válófélben lévő 40-es ügyeletes jó nő tesója is a kút környékén kertészkedett, a vizuális élmény megduplázódott, és már nem is annyira siettünk a következő ügyfélhez.
Vártunk egy kicsit talán letisztul a víz, és látunk valamit a lyukból!

Összepakoltunk, és megpróbáltuk a lehetetlent, leengedtük a kamera fejet távtartó nélkül – így kisebb az esély az elakadásra- és megnéztük a lyukat.

Innentől kezdve a képek magukért beszéljenek:

Úgy gondolom, hogy itt az ékes bizonyíték arra, hogy a “szarsurrantócső” nem való kútba, és az ezzel dolgozó fúrósokat kerülni kell(ene) nagy ívben!

Értem én azt, hogy a “szarsurrantócsöves fúrós” kevesebb pénzt kér mint más a szakmai szabályokat betartó kútfúró, de ez a “kút” csak kidobott pénz, és sok idegeskedés (volt)!!! – elgondolkodtató ugye!?

Most ott tartunk, hogy álljunk neki készítsük el ezen “kútnak” a megszüntetésére az engedélyt, valamint az új kút létesítési engedélyét, és a kert másik sarkába fúrjunk egy új kutat, ezt pedig tömedékeljük el! – a kertészek pedig majd áttelepítik az öntözőt.

És akkor itt-, és most kell elgondolkodni azon, hogy mi az olcsó, és mi a drága!