Kút tulajdonosa keresett meg, hogy a telkükön lévő kb. 70-80 méter mély kútból az apukája megpróbálta kivenni a szivattyút, és “egy kicsit” balul sült el a dolog..! Megbeszéltük, hogy első a kamerás kútvizsgálat, majd ezek után tudok valamt is mondani arról, hogy egyáltalán elvállaljuk-e, a szivattyú mentését, vagy a kút menthetetlen “megy a levesbe”, és a kutat el kell tömedékelni!
Szivattyú mentésnél az alapelv az, hogy minél kisebb kamerafejjel menjünk le a kútba, mert nem tudjuk azt, hogy “mekkora a gubanc”, és nem szeretnénk azt, hogy a kamera is lent maradjon ezzel tovább növeve a menteni szükséges eszközöket, és/vagy a akmera a kút végső tartozékává/nyughelyévé váljon!
Igen a szivattyúmentés előtti kamerás kútvizsgálatnak vállalkozói oldalról magas a kockázata (akár bent is maradhat a kútban a kamera), ezért ára is van! Ez a vállalkozói kockázat!
A helyszínen elmondták, hogy 1/2″-os ződ’ slaggal van/volt felhozva a víz a felszínre a szivattyútól, és egy rezgőmembrános szivattyú van a kútba beépítve. A szivattyú tartókötele elszakadt az elektromos vezetékkel együtt, és az ott van lent valahol a mélyben..! – nem hangzik túl jól!
A szivattyút egyedül próbálta meg kiemelni a tulajdonos apukája (70+ évjárat), és megszorult, majd szakadt minden.
Ezt követően egy háromágú “vasmacskával” is belenyúlt a kútba, hogy kivegye a szivattyút, de a vasmacska is a kút tartozékává vált! – nem a legjobb kezdet!
Kamerás kútvizsgálatnál láttuk, hogy egy vékonyka 1,0 mm. átmérőjű drótkötél megy le a kútba ami nagyon feszes!
Ez az 1,0 mm-es drótkötél valahol pár méteren össze van kötve egy vastagabb kötéllel.
A kötél végén pedig ott van az emlegetett/rettegett háromágú vasmacska amiből az egyik “macska” látszik a képen.
Kicsit lentebb ez a látvány fogad, van egy “kis” gubanc a kútban..!
A szivattyú mellett a kút átjárható!
70-80 méter mély kút csövezése megszűnik úgy 24,7 méter környékén..!
Kíváncsiak voltunk/vagyunk a kút szerkezetére, de nem mentünk lentebb a kamerával nehogy megszoruljon valahol!
Kihívásnak éreztük a munkát, elvállaltuk mert úgy gondoltuk innen szép nyerni!
Megbeszéltük, hogy első körben kéziszerszámokkal próbálkoznánk egy napot, és ha kudarcot vallunk, akkor megyünk csak be a területre kútfúró berendezéssel!
Megbeszéltük a tulajdonosal, hogy NEM sikerdíjas lesz a munka, ha kijön a szivattyú, és ha nem akkor is fizetni kell!!!
A tulajdonosnak kalkuláltam egy “számot”, elfogadta.
Azt is megbeszéltük, ha kútfúró berendezéssel vissza kell menni az magasabb szám lesz, de nem tudok mit tenni! Igen fel kell vonulni egy sokkal nagyobb technikával, áramfejlszetővel, amit elfogadott!
Megbeszéltük azt is, hogy ez a munka nekünk referencia, és ha ki tudjuk venni a “vasmacskás szivattyút” azzal hosszú távon sokkal többet érünk, mintha tőle “egyesharcostól” akarnánk minél több pénzt lehúzni úgy, hogy a végén nem vettük ki a szivattyúját, és nem ez a célunk!
A területről tudni kell, hogy abszolút külterület, keskeny de legalább jó hoszú telek.
A főbb (járhatóbb) út felől a kút még gyalogosan is alig közelíthető meg, a kert vége felől pedig derékig érő gaz, fák, bokrok, kivágott fák tuskói, és levágott száraz faágak nagy kupacának tömkelege néhol egy-egy a gazban megbúvó karóval ami szétvágja a gumit!
Mert hátulról két pontot ér, és ha elrontjuk akkor kezdhetjük előről, így egyikünk fel a Land Rover Defender motorháztetejére metszőollóval, egy ember az autó előtt “karó-, és tuskó felderítő” üzemmódban gyalogosan. A fákat érzéssel finoman megmetszettük, és már el is érkeztünk a kút közelébe az utánfutóval együtt.
Igen ezen utolsó 80-100 méter miatt kell a “terepenjáróautó”, és igen ezen utolsó méterek miatt vannak fent terepgumik az autón!
Kamera elő, ismét körül néztünk a kútban, és szomorúan láttuk, hogy senki nem vette ki a “vasmacskás szivattyút”, így ez a munka ténylegesen ránk marad!
Mivel két egyforma beszorult szivattyú nincs, így az “alap szerszámokat” a helyszínen igazítjuk a kúthoz. Kicsit hegesztünk, kicsit hajlítunk, kicsit vágunk, kicsit kalapálunk, és elkészülünk…!
És itt látszik az, hogy szivattyú mentéséhez elengedhetetlenül szükséges a kút kamerás vizsgálata.
Ezen kamerás felvételek kiértékelése alapján lehet speciáis szerszámot készíteni és megtervezni a szivattyú szakszerű mentését!
Igen, és mint speciális szerszámra NEM éppen a háromágú vasmacskára gondolok mint szivattyú mentő szerszámra!
Ez a “szerszám” okozott nemi fejfájást mint a tulajdonosi, mint pedig a “vasmacskátlanítói” kivitelezői oldalon!
Első körben lenyúltunk a kútba a mentőszerszámmal, majd leengedtük utána a kamerát, hogy lássuk mit is kellene csinálnunk. Alakítottunk egy kicsit még a szerszámon a kútkamerával látottak alapján, és elkezdtük a megszorult részek kiszabadítását, majd kivettük a szivattyút, és az összes dolgot ami hozzá tartozi! – és ami nem azt is, a kutat “vasmacskátlanítottuk”!
A szivattyú mentésnél kamerával követjük a szerszámot így élőben látjuk azt, hogy mit is csinálunk, nem a sötétben tapogatózunk, és szakítunk bele még olyan dolgokat is amik a mentést megnehezítik, vagy akár lehetetlenné teszik!
Az elején nem hittem azt, hogy a szivattyú mentése sikeres lesz!
Volt olyan opció is, ha felfelé a vasmacska miatt nem mozdul meg, akkor megpróbáljuk lenyomni az egészet vasmacskástól kútfúró berendezéssel a kút aljára (70-80 méter), és ott elcementáljuk!
Igen, sokat dob az ügyön, hogy rendekezésre áll a megfelelő technika!
Két abszolút más “szerkezetű” kútkamerával, és három különböző átmérőjű kútkamera fejjel rendelkezünk.
Igen, van opció arra ha az egyikkel nem látunk valamit jól a kútban a szivattyú mentésénél, akkor tudunk váltani másik világítású/optikájú/átmérőjű/szerkezetű kútkamerára!!!
Úgy gondolom, hogy ez a kép az ami magáért beszél, és ugye nem kell azt mondanom, hogy mindenkinek őszinte volt a mosoly az arcán!
A mindenség végén ott volt a szivattyú is!
Most, hogy a kút átjárható a víz ülepedése után a teljes kút kamerás vizsgálata következik.
Megnézzük majd a kút ténylegese szerkezetét, kiértékeljük a látottakat. Ezt követően ha a kút szerkezet a felső csövezett részben stabil akkor kamerázással egybekötött próbaszivattyúzás.
Kútkamerával megnézzük azt, hogy a nyitott szakasz mennyire homokol, illetve valami “szennyeződés” jön-e fel szivattyúüzem közben!?
Ezt követően megbeszéljük azt, hogy a kútba be lehet-e építeni szivattyút, ha igen akor mekkorát (átmérő, vízhozam, nyomás) illetve azt, hogy a vízkivétel “biztonságosan” miként oldható meg!
Tanmese folytatása következik!
Tomikút Kft. csapata!