Megkeresték cégünket, hogy egy frissen fúrt kutat vizsgáljunk meg, mert a kútfúró rajza szerint a kút 54 méter talpmélységű, de a tulajdonos csak 52 méter talpmélyésget mért, és van még nem kevés ismeretlen tényező a kúttal kapcsolatban.
A kút tisztítása előtt megnéztük a kutat kamerával, hogy egyáltalán lássuk mivel állunk szemben, mert “kicsit” elmaradt a kút tervdokumentációjának az elkészítése, és az engedélyeztetési eljárása is.
A kamerás kútvizsgálat alkalmával azt láttuk, hogy a kút un. egyrakatos kút, a réselt szűrőben kiüllepedett homok látható, és a kút alján az iszapzsákban kb. 2 méternyi fúróiszapos homok van.
A kutat kompresszorral nem lehetett tisztítani, mivel a kútban a nyugalmi szint a talpmélyésghez képest nagyon mélyen van, így maradt a mechanikus kúttisztítás.
Felállítottuk a portábilis fúró háromlábat a kút fölé, felszereltük a csörlőt amin 60 méter kötél van, és egy speciális dugattyús szerszámmal lenyúltunk a kút aljára.
Nem okozott meglepetést az amikor a szerszámból a kút mellé kiöntöttük a fúróiszappal keveredett homokot. – ismétlődő művelet.
A mechanikus kúttisztítás után beépítettük a szivattyút a kútba majd kis vízhozammal elkezdtük termeltetni a kutat.
A szivattyút olyan mélységbe engedtük le a kútba, hogy 20 liter/perc, majd 30 liter/perc vízhozammal tudjuk termeltetni a kutat.
A termeltetés megkezdése után hosszú ideig szinte csak tömény fúróiszapot tudtunk kitermelni a kútból, és csak kb. 1,5 óra után kezdett tisztulni a kútból kitermelt víz.
A szivattyúval a 20 liter/perc vízhozamnál beállt üzemi szint (valahol 44 méter környéke), és alatta a kút szűrőzését letisztítottuk.- amennyire tudtuk. Sok órás tisztítószivattyúzás után a kútból kitermelt víz letisztult, de a szivattyú leállítása utáni szivattyú indításnál a kútból kitermelt vízben ismét magas a homoktartalom, majd 15-20 perc elteltével ismét tiszta víz jött a kútból.
Adtunk árajánlatot egy hosszabb, 72 órás tisztítószivattyúzásra, de ennek a napi munka után én nem láttam nagy értelmét, ill. a tulajdonosok sem vállalták be az anyagi vonzatát.
Nap közben beszélgettünk a tulajdonossal, kiderült, hogy a 125 mm. -es csőnek (140 mm. a toknál) 190 mm.-es lyukat fúrtak csak, ekkora átmérőjű lett a gyűrűs tér.
22116:2002 Magyar Szabvány 3.5.5.2. pontja szerint “…A kavicspalást legkisebb vastagsága fúrástechnikai okokból 70 mm. …”
Igen, 70 mm. kavicspalástnak kell(ene) lennei a szűrő körül minden oldalon! – és akkor ugye nem jön ki a matek!
125 mm. külső átmérő + oldalalnként 70 mm. azaz 140 mm. kavics az nem egyenlő a 190. mm. átmérőjű gyűrűstérrel (fúrt lyukkal)!
125 + 140 = 265 mm. átmérőjű lyukat kellett volna fúrni minimum(!) a 125 mm.-es csőnek!
Jelen esetben így “csak” 75 mm. hiánya van az gyűrűstérnek fúrt lyuk átmérőjében, és igen minimum 75 mm. kavicsréteg hiányzik a szűrőzött szakasz mellől!
Amennyiben a szűrő nem-, vagy rosszul lett központosítva abban az esetben a szűrő mellett az egyik oldalon nem lesz, vagy csak minimális lesz a kavics, így a szűrő akár közvetlenül érintkezhet is a lyukfallal, ahol nincs-, vagy csak minimális a szűrőkavics, ami pedig nem szűri meg a kútba belépő vizet, így a kútból minimális vízkivételnél sem lehet homokmentes vizet kitermelni!
Amennyiben egy idő után le is tisztul a kútból kitermelt víz (jelen esetben is ez a helyzet) a szivattyú indulásnál sok esetben magas lesz a kitermelt víz homoktartalma..!
A szivattyú indításakor a motor a tengelye körül megmozdul a forgatónyomaték miatt, a szivattyú megüti a kút béléscsövét/szűrőjét, és rögtön jön is be a homokos víz a kútba..!
Megjegyzem, hogy jelen esetben a szivattyú a szűrőzött rész alsó felébe lesz majd telepítve a tulajdonos által, így nagy valószínűséggel csak a szűrő rövid, a szivattyú mellett lévő szakasza dolgozik majd, ezen a helyen lesz a legnagyobb a beáramló víz sebessége, így itt jön majd be a legtöbb homok is!
Ezen telepítés miatt a szivattyú motorjának sem lesz megfelelő a hűtése ami a szivattyú idő előtti meghibásodásához vezethet!
Egységnyi víz minél kisebb területen /szakaszon áramlik be a kútba annál nagyobb a beáramló víz sebessége, magasabb lesz a kitermelt víz homoktartalma.
Törekedni kellene arra, hogy minél nagyobb felületen, minél kisebb sebességgel áramoljon be a víz a kútba!
Jelen esetben ha a szivattyút a szűrőzözött felület fölé telepítjük, akkor kb. 5 liter/perc víz termelhető ki a kútból!
A nap végén megbeszéltük azt, hogy vagy beállítják a kutat a termelésbe, és marad a kert öntözésére a slag, esetlegesen megpróbálnak a kútról üzemeltetni egy öntözőrendszert, vagy eltömedékeltetik a kutat.
Amennyiben a kutat termelésbe állítják abban az esetben számolni kell a kút-, és a szivattyú rendszeres karbantartásával.
A kút tervdokumentáció-, és engedély nélkül feketén készült, így a tulajdonost semmi nem védi, sehova nem tud menni panaszra…! – illetve mehet, csak ezzel saját maga alatt (is) vágja a fát..!
A tulajdonosnak van egy új, illegális, rosszul működő kútja, és vele együtt egy “kevés” megoldandó új problémája.
Elgondolkodtató ugye..!?
Gondoltam megosztom a törénetet, hátha lesz olyan ember aki más kárán tanulna, és nem a sajátján…!
Tomikút Kft.