Megkeresték cégünket, hogy van egy elég régóta üzemelő kút ami mindig is homokolt, de volt egy pillanat amikor a szűrő pikk-pakk teli lett homokkal.
A kút tulajdonos kapott minden jó tanácsot a szomszédoktól, és egyéb “szakemberektől” hogy akkor most mit is kell csinálni a homokolás megszüntetése érdekében, de Ő inkább cégünkre bízta a kút hibájának megállapítást.

Nem bízunk a véletlenben, nem tapógatózunk sötétben, nem kezdünk el látatlanban találgatni, hogy mi lehet a kút meghibásodásának az oka, hanem megnézzük kamerával a kút szerkezetét első lépésben, és ez a beszélgetési alap, hogy merre is az előre..!

Cégünk jelenleg három külön rendszerű kútkamerával rendelkezik, 100 méter mélységig, a 32 mm. átmérőjű KPE cső belsejétől az 1 méter átmérőjű ásott kútig tudunk értékelhető fevételt készíteni a víz szintje alá 60 méterig, de voltunk már lent 72 méterrel is a víz szintje alatt. – nem ázott be a kamera.
A felvételen folyamatosan látszik a mélység kijelzése-, a dátum, a helyszín pedig feliratozható. A felvételt SD kártyára rögzítjük minden esetben, a megrendelői oldalnak pedig átadjuk külső adathordozón, vagy tárhelyünkről lehetővé tesszük a felvétel letöltését!
Kameráinkat rendszeresen fertőtlenítjük.

Kis önreklám után visszatérve a kútra.
A kút 160 mm. es KG-PVC csővel indul a gépészeti aknából, és a tulajdonos csak annyit tud róla, hogy 30+ méter a talpmélység. – semmi más infó nem áll rendelkezésre. Az, hogy a sárga KG-PVC (szersurrantó)cső 7 méter mélységig építhető be, és nem felel meg kútfúráshoz azt már tudjuk.

A kútban a nyugalmi vízszint valahol 6 méter körül kezdődik, a vízfelszín tiszta, nem úszik semmi a vízfelszínen. – ez eddig jó, ha már a kútépítésre használt “szarsurrantócső” nem!

11 méter környékén kezdőik a kút szűrőzése. Itt azért már kezdenek gondok lenni! A cső hosszára van réselve / szűrőzve ami a cső gyűrűmerevségét csökkenti. A rések teljesen el vannak tömődve homokkal, néhol látszik egy -egy rés kicsi része ami “tiszta”, és így valamennyi víz beáramlása biztosított.

Ez a réselés “szűrőzés” tart egészen 17 méterig ahol van a kútban egy rakatváltás (kisebb átmérőjű 125 mm.-es csővel folytatodik a kút lefelé). Itt a rakatválátsánál nem történt meg a két cső közötti rész szigetelése. – szakmaiatlan rakatváltás.

Ezt követően kb. 25 méter mélységig talán teli (réselés) szűrőzés nélküli cső van a kútban. – a csőre rakódott hordalék miatt ezt nem igazán láttuk, le kellene tiszítani a cső belső felületét, lehet csodákat látnánk.

Eljutottunk 25 méter mélységbe, ahol jött az igazi meglepetés. Szét volt csúszva a kút béléscsöve, konkrétan kiláttunk a két cső között a kútból. – ez a Hold mai állás szerint nem olyan jó látvány! Valami állékony talán repedezett agyagos réteg van a cső mögött..!

Ezen a ponton a cső az elcsúszás miatt az átmérő kisebb volt mint 120 mm., így a kamera a távtartó miatt nem ment át.
Visszhúztuk a kamerát a felszínre, levettük a távtartót, és csak a 40 mm. átmérőjű kamerát engedtük le.

A szétcsúszás alatti részen a felvételt visszanézve én azt gondolom, hogy ezen a részen is van olyan hely ahol a szarsurrantócső réselve (szűrőzve) van, de lehet csak én látom így ezt visszanézve a nagy monitoron.

A kút 30 méter talpmélységű, az erededeti mélység pedig pontosan nem ismert. A szivattyú a homokot kitermelte, majd pedig szűrőkkel, hidrociklonnal leválasztották a nagy részét, a többi pedig a slagon távozott.

A kútban egy nagyteljesítményű (1,1 kW-os motorral szerelt) szivattyú volt beépítve ami nagy mennyiségű vizet vett ki a kútból, majd a gépészeti aknában pedig ott figyelt a nyomáscsökkentő.

Telejesen feleslegesen építettek a kútba nagy szivattyút, ha fent pedig nyomáscsökkentőt kell beépíteni!
Nyomáscsökkentőt lehet használni, de csak finoman (!), simán ki lehet nyírni a szivattyút, ha nagyot folytanak rajta nyomáscsökkentővel! – ez szakszerűen meg is történt, két alkalommal volt a szivattyú javítva.

Meg kell határozni a kútból kitermelhető homokmentes vízhozamot, a nyugalmi-, és üzemi vízszintet, és ezen adatok alapján kell szivattyút választani! – itt ez nem így történt!

Azt fogadjuk el, hogy a kút megépítése messze volt/van a szakszerűségtől.
Szakmaiatlanság kezdődött a kútbéléscső megválasztásánál, majd azok réselésével.
Folytatódott ott, hogy a kutat száraz technológiával fúrták, és nem használtak vas védőcsövet, és így nem is tudták a béléscsövön kívüli részt szűrőkaviccsal feltölteni. Ez okozza azt, hogy a réselések teli vannak homokkal, így azokon keresztül csak minimális víz áramlik be a kútba!
A csőrakat (átmérő) váltásánál a két cső közötti rész nincs szigetelve, így itt is kaphat homokot.
A csőrakat nem volt összefogatva (ragasztva) a cső szétcsúszása pedig magáért beszél. – itt minden is bejöhetett a kútba.
Csőrakat szétcsúszása alatt pedig ismét vastag lerakódás van a csövön, így csak minimálisan látaható a réselt (szűrőzött) szakasz.

Csak úgy szőr mentén megjegyzem, hogy a nagy teljesítményű szivattyú motorja indításkor a nagy forgatónyomaték miatt nagyot mozdul a tengelye körül, ami ennyire meglátszik a cső oldalán! Szó szerint elkoptatja a csövet, és a cső ki is lyukadhat! – ez itt is majdnem megtörtént.

És akkor most merre is az előre!?

Az biztos, hogy a kút szakszerűen nem javítható, “bőrözni” lehet rajta valamit, de lassan ideje elgondolkodni egy új szakszerűen megépített kút fúrásán!

Jelen leharcolt műszaki állapotnál meg kell határozni a kútból kitermelhető homokmentes vízhozamot.
Eddig a szivattyú a kútba a szétcsúszott csőrakat alá volt telepítve (nagy szerencse, hogy ki lehett építeni (fel lehetett húzni) a szivattyút.
Ezt követően a szivattyút a szétcsúszott rész fölé kell telepíteni, és megpróbálni így üzemeltetni csökkenett vízhozammal ameddig lehet!
Esetlegesen a szétcsúszott rész alatti szakaszt fel lehet tölteni nagyszemű (8-12 mm.) mostott kaviccsal (műtalp), így biztosan nem lehet a szétcsúszott rész alá telepíteni a szivattyút. – legalább a szivattyú nem marad lent a kútban mint örök szennyezési forrás a felszín alatti vízre nézve!
A kavics feltöltése “egyirányú” dolog, a cső szétcsúszása miatt esély nincs arra, hogy azt szerszámmal később ki lehessen termelni, ha nem jött be a dolog!

Szó esett a kút kompresszoros tisztításáról is a helyszínen.
A kompresszoros kúttisztítás az eltömődött réselt (szűrőzött) szakasznak jót tenne, de..! Minden csőnek van egy un. gyűrűmerevsége. Ez az érték azt jelenti, hogy mekkora külső és belső oldali nyomáskülönbséget bír ki a cső anélkül, hogy összeroppanna!
Gyűrűmerevség értéke függ a cső átmérőjétől, a csőfal vastagságától, és a cső anyagától.
Mint tudjuk, hogy a sárga KG-PVC szarsurrantócső nem alkalmas a kútépítésre, mivel minimális a cső gyűrűmerevségi értéke.
Amennyiben a csőben a nyomás hirtelen változik, (márpedig a kompresszoros kúttisztítás lényege az, hogy hirtelen nyomásváltozást hozzunk létre egymás után folyamatosan!) abban az esetben a KG-PVC szarsurrantócső vagy összeroppan, vagy darabok törnek ki belőle! – volt már példa rá!

Megoldás egy új, szakszerűen megépített kút jelent majd, illetve ezen kút szakszerű megszüntetése (eltömedékelése).

Köszönöm, ha ezen írámos a közösségi médiában megosztod!
Ezen megosztásoddal Te is teszel valamit a felszín alatti vízkészelt védelme érdekében, hogy minél kevesebb szakszerűtlenül készült új kút létesüljön!