Megkereste cégünket a kút tulajdonosa, hogy a kútjuk három hetet üzemelt, de ezen idő alatt már másodszorra kell menteni a szivattyút.

A tanmese úgy kezdődik, hogy van egy tulajdonos aki legálisan szeretne kutat fúratni, és talált egy kútfúrót akitől ígéretet kapott arra, hogy minden engedélyt (is) intéz!
Kicsit megfordult a kocka, a kút elkészült, majd a kútfúró közölte, hogy kérjenek rá fennmaradási engedélyt..!  Ába.zta a kútfúró a tulajdonost mint azt a bizonyost a palánkon a kút engedélyeivel..! – de most nem erről szól a tanmese!

A tulajdonos elmondása alapján a kút ténylegesen kompresszoros kúttisztítás után tiszta vízzel lett átadva.

Ezt követően a kútfúró elég hosszú idő alatt sem telepítette a szivattyút a kútba, ezért színre lépett a kertépítő-, öntözőrendszeres kolléga. – nem kellett volna!

A telek nyeles telek hegyvidéki részen, a telek “nyél része” úgy kb. 60 méter hosszú, majd innen még van úgy kb. 15 méternyi lejtő, majd a lejtő alján a kút.
Az utca szintje, és a kút terpeszintje között nagyságrendileg 6-7 méter szintkülönbség van, a bejáró út kb. 3 méter széles. Az út folytatása pedig egy térkövezett rész, majd egy virágoskert a kúttal.
A terület jellegzetessége miatt nagy mennyiségű víz folyik le a kút felé kisebb eső esetén is!
Nagyon nem volt szakszerű a kút helyének megválasztása ezt fogadjuk el, de ezzel már sokat nem lehet tenni, alkalmazkodni kell a kialakult helyzethez!
A virágoskert kút mögötti része pedig kicsit magasabbra lett szintezve mint a kút előtti rész, így legalább egy vízgyüjtő alakul ki a kútgépészeti akna környékén! – a víz nem tud elfolyni a kútgépészeti aknától ami nem szerencsés a Hold mai állása szerint!

Az öntözőrendszeres kolléga kiválasztott egy kicsi műanyag aknát amit leásott a földbe, majd valahogy a terepszinthez igazította!

A kút béléscsövét elvágta az akna alja felett kb. 2 centiméterrel.
A kútba műanyag kötélen belógatott egy szivattyút valahova úgy 38 méter környékére-, alá, “kituggya” hova..!(?)
A kút tetejét nem zárta le (nyitott kútfej), és a műanyag kötelet a kútgépészeti akna nyakához kötötte ki. Természetesen az akna nyakára fúrt 5 darab jókora lyukat, mert itt vitte be a betáp elktromos kábelt is!

A kútgépészeti akna alját, és a kút béléscsövét összefúrta egy lyukkal, hogy az akna aljából a víz, és a homok biztosan bejusson a kútba! – gratulálok!

A kútba befolyó víz magas vastartalom miatt elszinezte a kútbéléscső belső oldalát:

A kút beüzemelése után jött pár nap eső, majd utána egy kicsit működött a kút, és megállt. Ekkor szóltak a kertépítő kollégának, kivette a szivattyút, majd visszarakta. – szerinte a hiba elháírtva!

Ezt követően ismét üzembe álították a kutat, majd pár nap üzemeltetés után ismét nem működött a szivattyú! – a kertész kolléga már nem tudta kivenni a szivattyút!

Ekkor keresett meg a tulajdonos, hogy másodjára is beszorult a szivattyú, és a szivattyút menteni kellene!

Az akna tetejének felnyitásakor nagy mennyiségű kvarchomok volt az akna alján, és azt látni lehetett, hogy ez a homok a térkő alól hiányzik! – térkő felületén több helyen látszott az, hogy kimosódott a szintezőhomok alóla!

Megnéztük a kutat kamerával ami a részünkről kockázatos művelet, mivel a kamera beszorulhat a kútba a beépített szerelvények miatt..!
Ilyenkor a pici (23 mm.) átmérőjű kamerát használjuk, mivel ezen fejnek kisebb az elakadás/beszorulás veszélye..!
Lefelé nem láttam semmi olyan dolgot amibe elakadhatunk visszafelé.
A kút vizsgálata során azt láttuk, hogy 38,6 méternél a kútba beépített KPE cső, az elektromos kábel, és a műanyag kötél eltűnik a homokban, a szivattyú pedig a homok alatt valahol..!

A kút mélységére nincs pontos infó, a szóbeszéd szerint valahol 40,5-42 méter környéke lehet! – ez annyira lehet hiteles, mint a szűrők alsó-, és felső éleinek mélysége amit a kamerával vissza tudtunk csekkolni, és találtunk benne eltérést!

Információik szerint a szivattyú 38 méterre lett telepítve, mi 38,6 méteren még nem találkoztunk vele..! – nyúlik az a fránya műanyag kötél mint az a bizonyos takony főleg ilyen hosszúságban!
Visszafelé természetesen 24-25 méter környékén elakadt a kamera, majd jött kb. 20 perc az életemben amikor egy zabszemet sem lehetett volna…!

És igen beszélni kell ezen kamera elakadások-, és az ebből adódó kamera meghibásodásokról, mert így talán érthetőbbek az árak…!
Amikor ezt láttuk a kijelzőn, akkor már biztos volt az, hogy gond van a kamerával…!

Kiszabadítottuk a kamerát, csak akorra már nem működött..!!!  – ez az olcsóbb gond, legalább nem kellett elvágni az optikai szálat aminek “kicsit” borsos az ára…!
Most ott tartunk, hogy ismét vettünk egy új (kamera) fejet, a régit leadtuk javítani.
A kamerafej a szervizben nem azt a hibát produkálta mint nekünk a helyszínen, így lehet vinni majd a komplett kamerát is ellenőrzésre, mivel sérülhetett az optikai szál végén lévő speciális csatlakozó is! – ez a szaladjunk el a szervizbe úgy plusz egy nap, és kb. 300 km. autózás!

Nekünk a kamera olyan műszer amit nem tudunk nélkülözni a munkánk során, így az üzemképes állapotát fenn kell tartanunk!
Kamerás céggel pénzről soha nem esik szó..!!! Megyünk, javítanak, utalunk szemrebbenés nélkül bármekkora is az összeg…!

Nem volt kis összeg a kamerás kútvizsgálat, de az már tisztán látszik, hogy részünkre ezen a műveleten eddig anyagilag bukta van, és nem is kicsi…!  – a kamera drága játékszer, de ezen meghibásodásokat bele kell kalkulálni a vállalási árba..!!! És azt tudjuk, hogy ez nem az első-, és nem is az utolsó ilyen esetünk volt, hogy elromlott a kamera mentés közben a nagy erőhatásoktól!

A kamerás vizsgálati anyagot kiértékeltük, és arra jutottunk, hogy meg lehet próbálni a szivattyú mentését, látunk rá esélyt, hogy kivegyük a szivattyút a kútból.

A tulajdonosnak megírtunk két lehetőséget a mentési munkálatra az előnyeivel, ill. a hátrányaival, így pl. felhívtuk a figyelmét arra, hogy a kompresszoros kúttisztításnál a kút béléscsöve összeroppanhat, és a kút használhatatlan lesz!
A vizes felmosatás nem lett volna működőképes, mert a kút hosszan volt szűrőzve, és a felső szűrőzés másik vízadó rétegben volt ami valószínűleg nagyon nyelte volna a vizet..!

Tulajdonosok választása az lett, hogy próbáljuk meg óvatosan kompresszorral kiszabadítani a szivattyút a homok alól, lesz ami lesz.., lépésenként induljunk el, és majd meglátjuk hova érkezünk..! – köszönöm a bizalmat és azt, hogy megértették a munkafolyamatok veszélyeit!

A pici kútgépészeti aknába közvetlenül a kút fölé lett beépítve az áramkáskapcsoló. Természetesen a takonyként nyúló műanyag kötél miatta a KPE cső meghúzta lefelé az áramláskapcsolót, így a KPE csatlakozó a kútbéléscsőbe került be úgy, hogy azt ott nem tudtuk megfogni, meglazítani.
A kötélen próbáltunk valamennyit emelni, húztuk a KPE csövet is, és majd egy óra múlva sikerült elvágni a KPE csövet! – nem volt kis munka már ez sem, de lagalább az áramláskapcsolót már kivettük az aknából!

Másik megoldás az lett volna, ha kiássuk-, majd szétvágjuk az aknát, és így férkőzünk hozzá az áramláskapcsolóhoz. Ennek az lett volna a hátránya, hogy a kút mellett nagy gödör-, és rendetlenség lesz ami a további munkánkat hátráltatta volna.

Kompresszoros termeltetésnél nagyobb mennyiségű fluidium (víz + mindenség) jön fel, és ezt nem tudtuk hova elfolyatni…!

Kiépítettük a kompresszoros kúttisztíáshoz a préslégtömlőt, ill. a kitermet fluidium elvezetését megoldottuk az aknából. – nem volt sok hely, ill. hordóba kellett a kitermelt fluidiumot deponálni, majd onnan elnyomni szivattyúval, ill. vödörrel elhordani!

A kompresszoros kúttisztíást “kis” mennyiséggű levegővel kezdtük meg, mert nincs adat arról, hogy a kút milyen kútbéléscsővel készült, egyáltalán kibírja -e a kútbéléscső ezt a műveletet!?

A levegő hozott fel nagy mennyiségű homokot amit a térkő alól mosott ki az esővíz, és került be a kútgépészeti aknába, ill. a kútba.
Ezen kívül jött még nem kevés mulcs ami előtte a virágoskertben volt, a gépészeti akna telepítésével öszefüggésbe hozható műanyag darabok, valamint a szivattyú járókerekének darabjai is a felszínre kerültek…!

Hosszabb tisztítás után elkezdtük óvatosan kézzel húzni a kötelet…! – mert aki műanyag kötéllel rögízti a szivattyút, és az akna szájánál sem tud egy “értelmes” szakszerű csomót kötni akkor a szivattyúnál is ugyan ez a helyzet!
Egy kötél a csomónál a leggynegébb, ezt fogajuk el…!
Próbálkoztunk ketten kézzel húzni a kötelet, de nem mozdult a szivatyú több nekifutásra sem.

Ezt követően óvatosan meghúztuk csörlővel a kötelet, és láss csodát megmozdult a kötél, a KPE cső, és kb. 1-1,5 méter után már kézzel is mozgatható volt a “mindenség”, kivettük a szivattyút! – sikeres volt a szivattyú mentése!

A szivattyúra a műanyag kötél úgy valahogy rá volt csomózva, és a csomó elektromos kábelkötegelővel volt “biztosítva”! – igazam volt, hogy a lenti csomó miatt vigyázni kell a kötéllel a csörlővel való húzáskor, mert ha ott lent a szivattyúnál elszakad a kötél akkor vége mindennek!

Most ott tartunk, hogy meg kell nézni kamerával a kutat, hogy a mentési művelet alatt sérült-e a kút béléscsöve!?
Amennyiben a kút szerkezete sérülésmentes (nagy esély van rá, mert a szivattyút kézzel húztuk fel) , akkor kompresszorral kitisztítjuk a kutat, mérünk egy homokmentes vízhozamot, és meghatározzuk a kút üzemi szintjét.

Ezt követően egy új-, vízzárt-, és a nagyobb vízmosás ellen is védett kútgépészeti aknába telepítjük az új gépészeti szerelvényeket, és kialakítjuk a zárt kútfejet, hogy ne kerülhessen be semmi szennyeződés a kútba.

Én azt gondolom, hogy a kertépítő-, öntözőrendszeres kollégák maradjanak a tanult szakmájuknál, és NE nyúljanak bele a kutakba, ne akarják megváltani a világot főleg úgy, hogy a kutak adatait nem ismerik! – én sem túrok bele az öntözőrendszerekbe..!

Ahhoz, hogy egy szivattyút szakszerűen telepíteni lehessen ismerni kell a kút pontos szerkezetét (mélység, átmérők, szűrők alsó-, felő élei, nyugalmi-, üzemi vízszint, kitermlehető homokmentes vízhozam, stb..), és ezen adatok birtokában lehet a szivattyút kiválasztani, és telepíteni..! – természetesen nem műanyag kötéllel!
Ezen esetben a talpmélségről sem volt pontos infó, a többi adat pedig ismeretlen volt..!

A műanyag kötélről azt kell tudni, hogy a kötelek dinamikus kötelek, tehát terhelés hatására nyúlnak, és ha vizet kapnak akkor sok esetben még jobban nyúlnak..!

A kötélen lóg a szivattyú, a KPE cső, az elektromos betáp kábel, és a KPE csőben lévő víz súlyával is számolni kell..!
40 méter környékén a 10-12 mm. átmérőjű műanyag kötél képes 2-3 métert is nyúlni! Így a KPE cső veszi át a húzó igénybevételt (tartást) a kötél helyett! Ezzel pedig az a baj, hogy a KPE cső 200 kg. terhelés környékén elkezd nyúlni, majd random valahol szakad! – persze kerti kutaknál nincs 200 kg. a beépített “mindenség”, de akkor is..!
És akkor ne is beszéljünk arról, hogy a KPE idom se arra készült, hogy a húzó terhelést felvegye!

Kútba NEM SZABAD műanyag kötéllel szivattyút beépíteni! – és ez örök igazság! Lehet ezzel vitatkozni, csak nem érdemes!!!
És a lánc is ugyan azon tiltott kategóriába tartozik mint a műanyag kötél, sőt talán tiltottabb dolog…! 

Igen, tudom azt, hogy a szivattyús boltokban árulják a műanyag kötelet a szivattyúkhoz, és elmondják azt, hogy ez aztán tuti jó kötél, ez nem nyúlik..! – aztán kiderül, hogy a műanyag kötél mégis nyúlik, és mégsem jó a szivattyú beépítésére!
Persze tudom, hogy a műanyag kötél olcsó, de sok esetben ezen olcsóság miatt marad bent a szivattyú a kútban! – elgondolkodtató ugye !?
Rozsdamentes drótkötelet az Életben egyszer(!) kell megvenni, és kiszolgálja az életünket! – akkor most melyik is az olcsó..!?

Szivattyú beépítése csak rozsdamentes drótkötéllel-, és szerelvényeivel (kötélszív, kötélszorító) történik, és a zárt kútfej is kötelező tartozáka a kútnak! 
Rozsdementes drótkötél nem dinamikus kötél, nem nyúlik, és hosszúidő után is azon a mélységen lesz a szivattyú ahova telepítettük!
Természetes a rozsdamentes drótkötelet is méretezni kell a húzó igénybevételnek megfelelően!
Figyelni kell arra, hogy nem szabad keverni a rozsdamentes anyagot más nem rozsdamentes anyagokkal, mert a rozsda “átmászik” a rozsdamentes anyagra…!

És akkor sokadjára ismét leírtam azt, hogy műanyag kötéllel nem szabad szivattyút telepíteni megtörtént tanmesével bemutatva egy szivattyú rövid életét, és a szivattyú mentését!
Ezen megtörtént tanmese sem lesz meggyőző sok tulajdonos számára, és ugyan úgy telepítik majd a szivattyúkat műanyag kötéllel mint eddig…!
Mind1, kiírtam magamból a gondolataimat amivel majd lehet vitatkozni, és el lehet azt modani, hogy nem értek hozzá, “ésjólvanazúgyaműanyagkötéllelis”…!

Jó locsolást!