Egyre több megkeresés érkezik, hogy a kút homokol!
Amikor meglátom ezt a “fajta” fényképet, akkor már sejthető az, hogy a kút száraz fúrási eljárással készült, de nem a szabványnak megfelelően!
Árulkodó a sárga (KG-PVC) szarsurrantócső, a cementálás nélküli gyűrűs tér, és a belül “lobogó” (KG-PVC) szarsurrantócső..! – olcsó-, és legalább használhatatlan-, szivattyúkicsináló-,  pénznyelő valami amit valaki “kútfúró” kútnak nevez..!
Ez egy lyuk amiből homokos víz termelhető ki!

Kútfúrásban több fúrási mód van, így pl. van a :

• száraz fúrás
• öblítéses fúrás (és akkor ezt lehetne tovább boncolgatni, hogy jobb-, bal öblítés, légöblítés segéd (habképző)anyaggal-, vag nélküle, stb.) – de ebbe most nem mennék bele!

Száraz fúrási eljárást kisebb kavicsteraszra telepített kutaknál a fúrást portábilis kútfúró háromláb segítségével akár kézzel, akár géppel végzik. – kismélységű kisebb átmérőjű kutaknál elfogadott fúrási mód. -ezt ne boncolgassuk, de ugyan úgy kell hozzá vas védőcső, mint a gépi fúráshoz…!
Nagyobb mélységű, ill. a 125 mm. átmérőnél nagyobb kutaknál már nagy méretű kútfúró berendezést használnak a szakmában.

És akkor beszéljünk a gépi szárazfúrásáról, és az elkövetett hibákról:

Van az a kútkiképzés amit ha szakavatott szem meglát akkor szinte biztos lehet abban, hogy a kút száraz fúrási eljárással készült, vas védőcső nélkül, szakszerűtlenül!

Gépi száraz fúrás úgy néz ki, hogy spirálfúróval lefúrnak a vízadó réteg aljáig, a feltalajt a nyugalmi szintig kitermelik, és  összetörik (ha tudják) az esetleges kőpadokat, majd ha van a berendezésben erő, akkor belefúrnak az agyag fekübe is.

Ezen fúrások a mélység-, és a harántol rétegek függvényében lehetnek egy-, vagy többrakatos fúrások!

Egyrakatos fúrás esetében a nyugalmi szintig beépítik a vas védőcsövet, majd iszapolóval termelik ki a védőcsőből a furadékot. A vas védőcsövet folyamatosan süllyesztik-, majd toljdják a fúrás során ameddig el nem érik a megfúrt/elérni kívánt mélységet.
Fúrás közben figyelik a vízadó réteget, mert ez határozza majd meg a szűrő alsó-, és felső élének az elhelyezési mélységét, valamint azt, hogy a szűrő milyen kialakítású, és mekkora résnyílású legyen!

Ezt követően összeállítják a csőrakatot, az alját teljesen lezárják! – erre létezik speciális védősapka is, de minimum KG PVC kupakot kell a cső végére felragasztani!

A vascsőbe közpotosítóval behelyezik a csöveket-, szűrőket, a toldásokat tömíteni kell!!!
Tokos béléscső esetén ragasztó, menetes béléscső esetén pedig van a csőhöz gumi “O” gyűrű!

Amikor a csőrakat lent van, akkor a vas védőcső fokozatosan visszahúzásra kerül, és ekkor a vas védőcső, és a kútbéléscső közé mosott szűrőkavicsot helyeznek el! Szűrőkavics mérete a vízadó rétegtől, a gyűrűs tér-, és a kútbéléscső átmérőjétől függ!
Szűrőkavics vastagsága az Magyar Szabvány szerint oldalanként minimum 6 cm!!!
Tehát a 125 mm. átmérőjű kúthoz, minimum 245 mm. belső(!) átmérőjű vas védőcsővel kellene mélyíteni a fúrást!!! – elgondolkodtató ugye!?
Szűrőkavics: igen mosott, homokmentes, lekerekített élű kavics, és NEM tört kavicszúzalék!!!
A kavicszúzalék összeáll a szűrő külső oldalán, és nem engedi be a kútba a vizet!!!
A szűrőkavicsot a szűrőzött szakasz felső éle fölé kell 1-2 méterrel kell tölteni, majd kb. 2 méter homokot kell rátölteni. Ezen szint fölött pedig cementtejjel kell feltölteni a gyűrűs teret. A szinteket folyamatosan ellenőrizni kell!!!

Amennyiben mélyebb a kút, akkor a kút több csőrakatos lesz, így nagyobb átmérővel indul a fúrás, és több átmérőjű vas védőcsőrakatot kell használni a kút kialakításához, itt már lesz egy lecementált vas iránycsőrakat is..!
Ekkor úgy néz ki a kút kialakítása, hogy elindul egy jó nagy átmérővel a fúrás, majd amikor elérik a vízadó réteget, és elkezd omlani a gyűrűs tér oldala, akkor  bekerül a gyűrűs térbe a nagy átmérőjű vas védőcső ami az első vízadó réteget zárja ki, ill. biztosítja a fúrás előreheledását az agyag fekűig.
Amikor az első vízadó réteg fekűjét (alját) elérte a fúrás, és/vagy megállt a tudomány, mert elfogyott a berendezésből az erő, akkor jön egy kisebb átmérőjű általában spirál -, vagy dobfúró, iszapoló, és folytatódik a lyuk mélyítése, és az ehhez tartozó vas védőcsőrakat beépítése.
Amikor ezen védőcsővel elérték a következő agyag fekűt-, vagy a külső súrlódás-, vagy egy kőpad miatt megállt a tudomány, akkor jön a kisebb átmérőjű spirál-, vagy dobfúró-, iszapoló és ezen fúróhoz rendszeresített átmérőjű vas védőcső. Ez addig folytatódik ameddig a megcélzott mélységet el nem éri a fúrás, ill. nincs meg a megcélzott vízadó réteg.
Vízkutaknál ritka az amikor 3 (három) vagy több átmérőjű vas védőcsőrakatot használnak!
Kútbéléscső-, és a szűrőzés elhelyezése megegyezik a fent leírtakkal!
A vas védőcső NEM tévesztendő össze a műanyag KG-PVC (szarsurrantó) béléscsővel..!!!

Azt kell tudni, hogy a szárazfúrásnál nagy-, robosztus a berendezés, nagy erők kellenek a fúrási művelethez, a vas védőcső súlya nagy, kezelése-, forgatása nagy erőt igényel!
Öblítéses fúrásnál kisebb a berendezés, de ott a szivattyútechnika ami a nagy bevitt energiát igényli!
Mindkét technilógiának vannak előnyei-, és hátrányai is, de ebbe sem mennék most bele!
Harántoladó rétegek függvényében lehet eldönteni azt, hogy melyik az a fúrási tecjnológia ami a napi legjobb előrehaladást-, és a legjobb kútkiképzést biztosítja.
Igen, és akkor vannak azok a fúrások amikor a felső pl. kavicsos réteget szárazfúrással kell/lehet csak kizárni, és onnan öblítéssel folytatódik a fúrás a megcélzott mélységig.

És akkor térjünk rá arra, hogy ezen írásom miért is született meg, jöjjön a lényeg!

Lassan sikítófrászt-, és lábrázást kapok akkor amikor meglátom az ehhez hasonló képet, amikor két rakat KG-PVC szarsurrantőcső néz velem szembe!

Ezen kutak száraz fúrási technológiával készültek, de legalább szakszerűtlenül!

A fúrási technológia úgy néz ki, hogy megfúrják a felső réteget, majd amikor elkezd omlani a réteg akkor bekerül a nagyobb átmérőjű KG-PVC (szarsurrantócső), aminek az elejére sok esetben egy fúrókoronát szegecselnek. Ekkor átváltanak olyan átmérőjű fúróra-, iszapolóra ami a béléscsőben belül elfér, és ezzel mélyítik tovább a lyukat, közben pedig tolják/préselik lefelé a szarsurrantócsövet.
Amikor megáll a tudomány-, elfogy az erő, akkor beépítik a kisebb átmérőjű szarsurrantócsövet a szűrőzéssel együtt aminek az aljára általában fúrókorona van szegecselve.
Ismétlődő művelet, nyomják/préselik lefelé a kisebb átmérőjű csövet ahogy tudják, és termelik ki a furadékot a csőből.
Amennyiben használnak is vas védőcsövet akkor is csak olyan kicsi átmérőben, hogy NEM lehet a szűrőzött szakasz mellé elhelyezni a szűrőkavicsot! Mint fentebb írtam, 125 mm.-es béléscsőhöz minimum 245 mm. belső átmérőjű védőcső dukál, hogy oldalanként meg legyen a 6 cm. vastag szűrőkavics!
A kút szűrője kerül oda ahova kerül, sok esetben a nyugalmi szint fölé is, a szakmaiság pedig köszöni jól van..!

Azt sem tudják ilyen esetben, hogy mit szűrőztek be, majd befolyik ami befolyik a szűrőzött szakaszon, “oszt” jó lesz az!”
Amikor a cső elérte azt a mélységet amit a “kútfúró” gondolt, akkor valahogyan lezárják a kút talpát, megszivattyúzzák a kutat, és elmondják, hogy pár nap alatt letisztul, és jó lesz az! – és akkor itt van a nem is kicsi átbaszás, mert a kút 99%-ban nem lesz jó!

Látható az, hogy ezen fúrási tevékenységnél általában nem használnak vas védőcsövet, vagy ha igen, akkor nagyon kicsi átmérőjűt, és nem lehet az oldalanként 6 cm. vastag kavicsolást a szűrőzött szakasz körül elhelyezni!

A szűrőkavics szerepe az, hogy a kút felé gyorsulva haladó vizet megszűrje, és a kút mellett közvetlenül a rétegben lévő homokot távol tartsa a szűrőtől, valamint ne engedje be a homokot a kútba!
Amennyiben ez a szűrőkvics hiányzik, úgy a vízadó réteg borul rá a szűrőre kívülről, így a vízadó rétegben lévő (aprószemű) homok közvetlenül a kút szűrőjéhez (réseléshez)  jut, ahonnan csak egy ugrás a kút belseje, valamint az, hogy a szivattyú betemesse saját magát homokkal!
Kamerás felvételen jól látszik az, hogy a homok ott ül a szűrő réselésében!

Ezen fúrási eljárásnál azt sem lehet megcsinálni, hogy a szűrőzött szakaszra kívülről rátesznek egy un. “kútszövetet” ami egy “finom” szűrőként funkcionál a kút szűrőzött felülete körül kívülről. A szövet a cső lefelé préselésekor a csőről lecsúszik, ill. sérül!

Igen, tudom, hogy ez a fúrási eljárás “olcsó”, de legalább kidobott pénz, és sok bosszúságot okoz majd a későbbiekben!

Ekkor jön az, hogy nézzük meg kamerával a kutat, hogy mi lehet a baj, miért nem mozdul a szivattyú..!

Homok által betemetett szivattyú a kútban:

Persze vannak esetek amikor a szivattyút fel lehet mosatni, vissza lehet nyerni a kútból-, van amikor nem,  de ezt sok dolog befolyásolja.
Befolyásolja pl. a szűrőzött szakasz-, a szivattyú átmérője, a vízadó réteg áteresztő képessége, rendelkezésre áll-e “korlátlan mennyiségben” víz a mosatási művelethez, stb..!
Van amikor a szivattyú menthető-, van amikor nem! – természetesen befolyásoló tényező az is, hogy rendes rozsdamentes drótkötélen van felfüggesztve a szivattyú, vagy “vékonka gatyamadzagon”, stb..!?

Ezen szivattyúnak szerencséje volt, vissza lehetett nyerni a kútból (fúrt kút, szivattyú mentés):

Ezen fúrási technológia olcsósága abból adódik, hogy:

• Nagyságrendekkel kisebb berendezés kell egy kút fúrásához ezen technológiával, mint akkor ha a kútfúrás során vas védőcsövet is használnak!
• Nem kell megvenni a vas védőcsöveket, nem kell esztergáltani rá meneteket, nem kell megcsinálni a szerszámokat a rakathoz, nincs beruházási-, később pedig nincs karbantartási költsége a szerszámoknak! – (sok) milliós tételekről beszélünk!!!
• Ezen technológiának sokkal kisebb a logisztika költsége, mert a nehéz vas védőcsövet-, és a hozzá tartozó szerszámokat nem kell szállítani, és itt súlyos tonnákról-, és a borsos útdijról beszélünk…!
• Nem kell vele dolgozni, nem kell emelgteni a vas védőcsövet…! Kímélik a dolgozót, és átbasszák a megrendelőt..! – bocs, de tényleg ez van!

Azt kell tudni, hogy a kút méretezett kútbéléscsőből készül, és nem szürke-, sárga KG-PVC (szarsurrantó) csőből..!
Szarsurrantócső (sárga KG-PVC) 7 méter mélységig építhető be, és nem mélyebbre!
Sok esetben látok olyat kamerával, hogy a cső oldala beszakadt, megrepedt, toldásoknál szétcsúszott, stb..!

Ugye beszédesek a kutak belsejéről készült kamerás felvételek…!

Szarsurrantócső (KG-PVC cső)  gyűrűmerevsége (nyomás ami kívülről éri a csövet) kicsi, köszönő viszonyban nincs azzal az erővel ami kútnál érheti/éri!
Kútbéléscső anyagminősége jobb, anyagvastagsága nagyobb, ezen csöveket kúthoz tervezték, gyártják, nagy meglepetések nem lehetnek!
Természetesen ezen csöveket sem lehet ész nélkül beépíteni!
Kútbéléscsövet méretezni kell!
Méretezésnél figyelmbe veszik a kút mélységét-, a harántolt rétegeket-, a kútban a tervezett nyugalmi-, és az üzemi vízszintet, és ezen adatok függvényében választják ki a megfelelő szűrőt-, és béléscsövet (átmérő, anyagvastagság, szűrőnél pedig a résméret, és a szűrő szerkezetét)!

Én azt gondoloom, hogy amikor elkezdenek a kútfúrás után érdeklődni, akkor vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Vízkútfúrók Egyesületével, és kezdjék a tagjainknál az érdeklődést! – nagyságrendekkel biztosabb kivitelezők vannak a tagok között, mint a “szabadúszó”, fákon táblákon hirdető, esetlegesen valami csábító Weblappal rendelkező (kókler) kivitelezők között !
Az egyesületi tagok felett van szakmai kontroll, az egyesület vezetéséhez tudnak fordulni segítségért ha valami szakmai kérdésük-, panaszuk van a kivitelezéssel kapcsolatban!

Akkor drága egy kút, ha elkészül-, kifizetik-, és nem működik….!