És akkor beszéljünk arról amikor az öntözős-, kertépítő kolléga túr bele az általa ismertlen kútba, és/vagy a kútgépészetbe! – a Hold mai állása szerint ez nem szokott sikeres lenni!
Előző írásomban már említettem egy esetet amikor a kertész akinek volt kútfúró végzettsége is beletúrt egy részére abszolút ismeretlen kútba.
Ennek az eredménye két szivattyúmentés, kamerás kútvizsgálat, kúttisztítás, kamerás kútvizsgálat, vízhozam-, és visszatöltődés mérés, kútgépészeti akna átépítése lett, valamint a szivattyút kb. 20 méterrel fentebb építettük vissza.
Az átépítés eredménye az, hogy nagyságrendileg 1 éve működik a kút, és a beépített vízszűrőket nem kellett ezen idő alatt tisztítani.
Az esetről bővebben ITT olvashat!
És akkor beszéljünk arról amiért ez az írásom megszületett!
2023. évben Csepelen fúrtunk egy engedélyes kutat amit homokmentes vízzel adtuk át a tulajdonos felé.
Kútgépészetet 2024 tavaszán beépítettük, és akkor is homokmentes vízzel üzemelt a kút!
2024 őszén a tulajdonos megkeresett a kút téliesítésével kapcsolatban. – átsétáltam, mivel itt van a közelben.
Ekkor ez a látvány fogadott, és nem is tudtam hova tenni az egészet! – legalább szakszerűtlenül, de beépítésre került egy szép nagy piros hidrociklon a rendszerbe!
Szakszerűtlenül beépített hidrociklon, Tomikút Kft.
Beszélgetés, és elmesélte a tulajdonos a történetet.
Az ingatlan osztatlan közös tulajdon, két tulajdonos, két kút, egy kertész!
Kertész jött a másik tulajhoz, mert ott homokol a kút, és hodrociklont kell beépíteni!
Ebből a kertész azt a következtetést vonta le, hogy ha az a kút homokol, akkor cégünk által fúrt kút is homokol!
Azt, hogy ez a következtetés miként, vagy honnan jött neki azt nem tudom, de le tudta nyomni a tulajdonos torkán..!!!
Ezek után az általunk fúrt kúthoz is beépített egy hidrociklont valami bődületesen magas számért! 110.000.- Ft. fölött volt maga a hidrociklon, plusz a KPE idom + munkadíj.
A hidrociklont úgy tudta beépíteni a magassága miatt, hogy a kútgépészeti akna rendezett aljába ásni kellett egy lyukat. Természetesen geotextília szétszaggat, kavics ellapátol, lyuk kiás…!
Ezt követően beépítésre került a hidrociklon aminek a leeresztő csapja így az akna szintje alá került a “jó” kezelhetőség miatt!
Arról nem is beszélek, hogy az elmenő ág nem volt víztömör, így ennél a kötésnél folyamatos nyomásvesztés volt a rendszerből.
Szakszerűtlenül beépített hidrociklon, és még nem is víztömör, Tomikút Kft.
Ezt “csak” azt eredményezte, hogy amikor a nyomás 2,2 bar alá esett akkor a szivattyú bekapcsolt, feltermelte a nyomást, majd kikapcsolt.
És ez így ment egy szezonon keresztül!
Ugye az meg van, hogy a szivattyú csapágyának-, a csapágyháznak-, és a kondenzátorának nem tesz jót a folyamatos ki-, be kapcsolás!?
2025 tavaszán megszabadultunk a felselegesen-, és szakszerűtlenül beépített hidrociklontól, és a kertész “kolléga” megnyugtatására beépítettünk egy 10″-os mosható vízszűrőt az öntözőrendszer elé.
Hidrocikol helyére beépített vízszűrő, Tomikút Kft.
Vízszűrőben látszik a kútból kitermelt homok mennyisége, és a beépítésével nem kell szétbarmolni a gépészeti akna alját sem!
Vízszűrőben lévő homok mennyisége 1 hónapi használat után:
Vízszűrőben lévő homok mennyisége egy hónap üzemeltetés után, Tomikút Kft.
Azt gondolom, hogy a fénykép alapján teljesen felesleges volt a cégünk által fúrt kútra ráépetett gépészeti rendszerhez hozzányúlni, felesleges pénzkidobás volt a hidrociklon beépítése!
A kertésznek viszont egyszeri utolsó (!) jó bevétele származott a munkából! -menesztették!
Amennyiben valaki arra adja a fejét, hogy kútgépészeti dolgokban szeretne turkálni, akkor első körben ismerni kell a kút:
- szerkezetét (dokumentum, kútvizsgálat, stb.),
- nyugalmi vízszintet
- próbatermeltetés-, a vízleszívási-, visszatöltődési görbe kirajzolása
- homokmentes vízhozamhoz tartozó üzemi vízszint meghatározása
és majd ezen adatok ismeretében lehet egyáltalán szivattyút választani a kút paramétereihez, esetlegesen meghatározni a beépíteni kívánt szűrőt-, hidrociklont, stb..!
És fogadjuk el azt, hogy a hodrociklont számolni-, méretezni kell!
Nem úgy van, hogy bemegyek a boltba, megveszem, beépítem, és minden homokolós probléma megoldódott…!!!
A tulajdonosnak megemlítettem, hogy a kútgépészeti aknából kilépő 1″-os KPE csőről öntözőrendszer elosztóját 1/2″-os páncélozott flexi gumicsővel kötötte be, onnan pedig 25 mm.-es csővel építette ki a rendszert! – aprók az átmérők kedves “kolléga”!
Megjegyzem, hogy létezik a flexibilis “Gebo” cső 1″-os átmérőben is, ha már ennyire flexi csővel akar dolgozni…! – de itt hívnám fel a figyelmet, hogy ezen 1″-os mértenél csak(!) a saját vastagfalú GEBO közcsavarral lehet dolgozni, és ez drága dolog..!
Öntözőrendszer szakszerűtlen bekötése 1/2″-os páncélozott flexi csővel, Tomikút Kft.
Áramlástani oktatóm (Balogh Diána, Nagykanizsa ZSVSZI, mélyfúró technikus képzés, jelenleg Pannon Egyetem oktatója, ZSVSZI óraadó tanára) anno nagy figyelmet fordított a lanimális, és a turbolens áramlás oktatására, a Reynolds számmal való matekra, a csősurlódási tényezőre, a hatásfokra, stb…!
Azt gondolom, hogy a kertész kolléga nem a Dia osztályában végzett…!
Dia! Köszönöm azt a tudást amit anno tőled/tőletek kaptam..!
És, akkor itt idézném egy szólásodat:
Akinek tudás kell az Nagykanizsára jön tanulni, akinek pedig papír, az…! – de ebbe most inkább ne menjünk bele!
Kertész “kollégának” pedig ajánlanám Nagykanizsát egy röpke 2 éves technikumi képzésre…!
Csak egy utolsó gondolat:
Hidrociklont nagy mennyiségű homok leválasztására építenek be a (kút) hidraulikai rendszerekbe!
Jelen esetben a Pedrollo Easypress után került beépítésre az egység ami a szakszerűséget mellőzi!
Azt kell tudni az áramláskapcsolóról, hogy van benne egy visszacsapó szelep amit nyugalmi állapotban egy rugó tart az üléken (helyén).
Csap nyitásakor a szelep elmozdul, majd a csap zárásakor amikor megáll a víz a csőben akkor rugóerő hatására visszetér alap helyzetbe, és a szivattyút megállítja.
Amennyiben a szűrő, hidrociklon az áramláskapcsoló után kerül beépítésre abban az esetben a homok berakdóhat a visszacsapószelep alá!
Ezen esetben a visszacsapószelep NEM tud visszatérni a “NULLA” pontba, és a szivattyút az áramláskapcsoló NEM állítja meg, a szivattyú folyamatosan működik!
Tehát, ha már abszolút feleslegesen beépíti a “homokolós” kútba a hidrociklont, akkor legalább a rendszerben az áramláskapcsoló elé építette volna be!
Ezen esetben a nem létező homok nagy része leválasztásra került volna ami az áramláskapcsoló helyes működését támogatta volna! – de homok sincs, és amúgy is rossz helyre került beépítésre, tehát konkrétan a hidrociklon csak áramlási ellenállást okozott a rendszerben, a tulajdonos pénztárcájában pedig valamekkora felesleges hiányt..!
Ezene estben csak kárt okozott a felesleges gépészeti egység indokolatlan beépítése!
Egy “ismeretlen” kúthoz-, kútgépészethez pedig látatlanban hozzányúlni mindenféle vizsgálat-, mérés nélkül az pedig nem tudás, nem merészség, hanem ostobaság!
Jó szerencsét!
Borbély Tamás
Mélyfúró-,
megújulóenergia-gazdálkodási technikus,
vízkútfúró.
Tomikút Kft.