FRISS:

2023. június utáni állapot: 

“Picit” borult minden eljárási rend a kutakkal kapcsolatban, fentről a megválasztott politikusaink “picit” bele.ostak a ventilátorba…! – és nem esik jól! Ilyen szabályozatlan még nem volt a kutak helyzete, és ez nagyon hamar mind a vízminőség, mind pedig a vízmennyiség károsodását okozza!
Politikai döntés született, a szakma pedig el/megbukott a politikusokkal szemben!
Magyar Vízkútfúrók Egyesületének Elnöke (Rózsa Attila) készített egy TÁBLÁZATOT amiből lehet/kell dolgozni! (Forrás MVE, Rózsa Attila) 

Táblázat az eredeti helyén (az MVE honlapon) ITT érhető el!

Vízvédelmi országtérkép folyamatosan frissül, érdemes ránézni néha..!!!

Innetől kezdve a múlt, és egy kis jogszabályi háttér:

(2023.06.22.)
Köztársasági Elnök Asszony aláírta a 2023. június 13-i ülésnapon elfogadott, – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII’ törvény módosításáról szóló törvényt
(T/4029). – gondolom a holnapi napon a Magyar Közlönyben olvasható lesz!
Eredeti helyén a Parlament honlapján olvasható a levél! -katt a kék szövegre!

Ezzel elindul egy olyan folyamat ami a felszín alatti víztest mind minőségi-, mind mennyiségi romlásához vezet! Ezen aláírással nem kicsit arcul csapta a felszín alatti vizes szakmát!
A törvény kihirdetése azt jelenti, hogy a törvényalkotás abszolút nincs figyelemmel a jövő nemzedékére, és a sérülékeny felszín alatti víztestre…! – szüljetek sok gyereket, családbarát kormány vagyunk, csak tiszta vizetek nem lesz…!  No komment! 

2023.06.13.-án az Országgyűlés a T/4029. számú törvényjavaslatot elfogadta. Amennyiben a Köztársasági Elnök Asszony aláírja, és a Magyar Közlönyben megjelenik akkor egy új időszámítás kezdődik a kutak (fennmaradási) engedélyeztetésével kapcsolatban. – csak akkor lesz hatályos, ha a Magyar Közönyben megjelenik!!!

Jelenleg ott tartunk, hogy a felszín alatti vízről a szakmaiságot abszolút figyelmen kívül hagyva politikumi döntés született!!! Amennyiben ez így marad abban az esetben ezen elhibázott döntés a felszín alatti víztest mennyiségi-, és minőségi romlásához vezet!

Magyar Vízkútfúró Egyesület a tv. módosító javaslat társadalmi egyeztetésre levelet írt a BM. felé. (katt a kék szövegre)

A felszín alatti vizes szakma összefogott, és 2023. június 08.-án levelet írt Dr. Kövér Lászónak az Országgyűlés elnökének:
Szakmai álláspont „a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról” szóló törvénytervezethez

——————————————————————————

Kút fennmaradási engedélyezési eljárásának folyamtábrája ITT tekinthető meg, KATT IDE  –  amennyiben gyors információra van szüksége kérem kattintson a fenti kék szövegre!

A kút fennmaradási engedély folyamatábrája segít eligazodni az eljárás menetében, az engedélyező hatóság kiválasztásában ha nem szeretne sokat olvasni!
Az eljáró hatóság kiválasztása Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján közzétett tájékoztató alapján ITT TEKINTHETŐ meg! – katt a kék szövegre!

Jogszabályi háttér: 2020. évi XXXI. törvény
egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról*
20. § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek
a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.)
hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti
vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást
2023. december 31-ig kérelmezi.”
21. § A Vgtv. 45/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45/M. § E törvénynek a Vgtv.mód3.-mal megállapított 29. § (7) bekezdését a Vgtv.mód3. hatálybalépésekor
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

Megrendelés menete:

• Kérem írjon egy elektronikus levelet, melyben legyen benne a kút helye, átmérője, talpmélysége,  a kút létesítésének időpontja, fénykép a kút környezetéről, fúrt kút esetében a kútfej lezárásáról, ásott kút esetében a kút fedlapjáról, valamint egy kép a kút belsejéről, az Ön neve, és visszahívható telefonszáma.
• Ezt követően telefonon jelentkezünk Önnel, és megbeszéljük  a további tennivalókat.
• Amennyiben a Duna, illetve vízmű kutak közelében van a kút, (pl. Dunakeszi, Halásztelek, stb.) abban az esetben kérem vegye fel a kapcsolatot az önkormányzati ügyintézővel, és érdeklődjön, hogy a kút nem érint-e hidrogeológiai védőövezetet, védőidomot. Amennyiben ezt sikerült kideríteni abban az esetben kérem írja meg levélben! HRSZ. alapján érdemes keresni a hivatalokban! 
• Cégük rendelkezik olyan adatbázissal amiből nagy biztonsággal megmongaható az, hogy a teület érint-e valami hidrogeológiai védőterületet, vagy egyéb más kiemelt vizes területet ami miatt NEM a jegyző lesz az engedélyező hatóság! Érdeklődésért  Katt IDE! 
• Amennyiben első ránézésre jó minden, abban az esetben visszajelzünk Önnek telefonon, és küldjük a díjbekérő (Pro-forma) számát. Az átutalás megtörténtét követően telefonon egyeztetünk Önnel időpontot a kútvizsgálat elvégzésére. Kérnék egy elektromos levelet küldeni az átutalás megtörténtéről! – köszönöm!
• Kútvizsgálat a helyszínen.
• A kútvizsgálat után elkészítjük irodai körülmények között a hatóság felé beadandó dokumentumokat, és elektronikus úton (VIZEK / ASP/ e-Papír) elindítjuk az eljárást.
  A hatóságtól elektronikus úton kapott átvételi elismervényt, visszaigazolást megküldjük Önnek elektronikus levélben!
  Ön részére az általunk elkészített dokumentumok eredeti példányát vagy személyesen, vagy postai úton juttatjuk el.
• Ezt követően a hatóság válaszát (határozatot) kell várni.
• A beadott anyagot a kútvizsgálattól a végső határozatig “gondozzuk”!
  Tapasztalat: Az anyagok nagyságrendileg 10-15 %-a érkezik meg rendes időben, külön “beavatkozás” nélkül, a többi nem kevés “utógondozást” igényel! 
  A hivatalok nagyon nem szeretnek ezzel foglalkozni, sok hivatal “csak úgy” keresztbe fekszik az ügyeknek, elég sok szenvedés van mire le tudjuk zárni az ügyek nagy részét..! 
  Többször jogtalanul utasították el a beadott anyagunkat, illetve jogtalanul kértek hiánypótlást. Ezen ügyekben vagy sikerült önerőből meggyőznünk a jegyzőt/ügyintézőt, vagy a Kormányhivatal utasította a jogszerű eljárás lefolytatására a hivatalt!
  Így is több hónapja lejárt ügyeink vannak, heti szinten megyünk az anyagok után, több esetben a Kormánymegbízotthoz kell(ett) fordulnunk, és csak így lett határozat pl. Győrzámoly majd 6 hónap, Bp. XX. kerület  nagyságrendileg 120 nap, stb.!  – elgondolkodtató, az AKR. 60 napos ügyintézési határideje pedig köszöni jól van! 

Megrendelés előtti bővebb tájékoztatót, és árakat  ITT talál, kérem olvassa el! – köszönöm!
Kút fennmaradási engedély eljárásának folyamtábráját ITT NÉZHETI meg!

Fennmaradási engedély megrendeléséhez szükséges nyomtatványt  ITT nézheti meg/tölthei le.
 Katt a kék szövegre!
(Itt egy tájékoztatót talál, valamint a megrendeléshez szükséges Word dokumentumot, melyet kitöltve-, aláírva kérünk elektronikus levélben visszaküldeni szíveskedjen! – köszönettel)
GY.I.K. (Gyakran ismételt kérdések) IDE kattintva érheti el!

Honlapunkat megpróbáljuk naprakészen tartani, és a hatályos jogszabályokhoz igazítani! Tájékoztatásunk nem mindenre kiterjedő, érdeklődjön telefonon.

Miért a Tomikút Kft.-t válassza a fennmaradási engedélyhez szükséges kútvizsgálathoz, és az ügyintézéshez? KATT IDE! 

2021 februárjában a BM. OKF. által kiadott tájékoztató a kutak fennmaradási engedélyéről innen tölthető le.

2018 novemberében a BM. által kiadott tájékoztató innen tölthető le. 

• 2019 márciusi OKF (Katasztrófavédelem)  “Tájékoztató
  a vízgazdálkodási törvény 2018. december 21. napjától hatályos módosulását megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról  ITT olvasható.

Az engedély nélkül fúrt kút  esetében a Tomikút Kft. elvégzi a jogszabályban előírt kútvizsgálatokat, elkészíti a kút utólagos dokumentációját, valamint vállaljuk a fennmaradási engedély ügyintézését, a kút legalizálását.

Döglött patkány a gyűrűs kútban

Törött béléscső

Ipari-, mezőgazdasági kutak, valamint második vízadó rétegre telepített kút esetében a területileg illetékes Vízügyi Igazgatósághoz, valamint a Katasztrófavédelem felé-, a 72/1996. ( V. 22.) Kormányrendelet 24.§ (1) bekezdés hatálya alá tartozó fúrt kutaknál pedig a helyi jegyző felé továbbítjuk az elkészült dokumentációt.
A Kormányrendelet 24.§ (3) bekezdés c) pontja alapján “Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt kút engedélyezésének feltétele…a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén – az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával – annak megállapítása, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.”

Minden kút egyedi elbírálás alapján kerül engedélyezésre a “vízügyi hatóság” döntése alapján, mely során több dolgot figyelembe vesznek, így pl.  a kút műszaki kialakítását, állapotát, stb.

Szabvány kútfej

Elhanyagolt kút. Tomikút Kft.

Ki engedélyezi a kútfúrást, melyik hatósághoz fordulhatok kút fennmaradási engedély kérelemmel?
Helyi önkormányzat jegyzője  a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 24.§.(1). bekezdése:
– magánszemély esetén házi vízkivételnél,
– amennyiben a kút talajvízre (első vízadó rétegre) van telepítve, a kutat nem lehet rétegvízre, vagy karsztvízre telepíteni,
– az éves vízkivétel 500 m³ -t nem haladja meg, és vízbázisok, távlati vízbázisok érintése nélkül üzemeltethető  123/1997. (VII. 18.) Korm.rendelet 15.§
– maximum 30 méter talpmélységű a kút (nem érint hidrogeológiai védőidomot, védőterületet, védősávot.) – kéretik a jogszabályt elolvasni!!!!
– eljárási idő AKR szerint 60 nap + egy kicsi az utóbbi időben..! 🙁

Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Vízügyi Hatóság)
– talajvízre szűrözött kút jogi személy (cég) a kút tulajdonosa még locsolásnál is,
– talajvízre szűrözött kút évi 500 m³ feletti vízkivétel esetén (magánszemélynek is)
– 30 méternél mélyebb, és/vagy réteg-, karsztvízre telepített kút esetén,
– amennyiben a kút hidrogeológiai védőövezetet, védőidomot,védősávot érint,123/1997. (VII. 18.) Korm.rendelet 15.§,
– eljárási idő AKR szerint 60 nap (és még egy kicsi)

Pozitív kút szakszerűtlen lezárása

Nem szabványos kútfej

Jegyző a 72/1996. ( V. 22.) Kormányrendelet 24.§ (1) bekezdés hatálya alá tartozó fúrt kút fennmaradási engedélytét “az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával”   adja ki.

Tomikút Kft. vállalja az (illegálisan), engedély nélkül készült kút fennmaradási engedélyének dokumentációjának elkészítését ipari-, mezőgazdasági-, és magáncélú kút esetén. (Kútlegalizálás)

Kút fennmaradási engedélyéhez szükséges dokumentáció elkészítéséhez a megfelelő jogosultsággal, jogszabályi-és szakmai ismerettel rendelkezünk.

Keressen bizalommal, kérésére a meglévő kút fennmaradási engedélyének dokumentációjának elkészítésére (kút legalizálására) egyedi árajánlatot adunk akár egész településekre is.

2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) előtt illegálisan kialakított kút fennmaradását bírságmentesen lehet engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságnál 2020 végéig!

És miért NEM érdemes várni az ügyintézéssel az utolsó pillanatig:

• VIZIG Létesítményazonosítás (VOR) , és vagyonkezelői hozzájárulás eljárási határideje jelenleg (2019. október) 4-5 hónap is lehet! Ezen eljárás végén született papírok kellenek a Vízügyi Hatóság felé az anyag beadásához, tehát ezzel a “csúszással” számolni kell!!!

A vízkészlet gazdálkodás azt is jelenti, hogy az engedélyes kutakat, és az  általuk “foglalt” vízkészletet megvédi a hatóság!
Az engedélyes kutak egyik előnye…!!!

Tehát, ha az Ön környezetében -meghatározott mélységű vízadó rétegekből- az engedélyes kutakból kitermelt “foglalt” vízmennyiség eléri a hatóság által meghatározott vízmennyiséget, akkor arra a vízadó rétegre nem engednek több kutat létesíteni, így fennmaradási engedélyt sem adnak ki !!!
Hatóság előírhatja a kutak egymásra hatásának vizsgálatát, mely magas költséget jelent a megrendelőnek! -és nem biztos a siker! Ez ugye elgondolkodtató!?

Jogszabályi háttér:

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
Vízbázis
a) igénybe vett: olyan vízbázis, amelynek vízkészletét részben vagy teljes mértékben már igénybe veszik,

b) lekötött: olyan igénybe még nem vett, elvi vízjogi engedéllyel már lekötött lehetséges vízbázis, amelyről már tudott, hogy a felszín alatti víz kitermelésére alkalmas víznyerő területet ki és milyen célra fogja igénybe venni,

c) engedélyezett víztermelése: vízjogi engedély szerint kitermelt vagy lekötött vízmennyiség éves átlaga, havi maximuma, vízhozamban kifejezve,

d) teljes, átlagos kapacitása: a vízbázisról folyamatosan kitermelhető a mindenkori ismeretek és feltételek alapján meghatározható legnagyobb vízmennyiség melynek kitermelése következtében fellépő környezeti hatásokat az érintettek elfogadják,

13/2018. (IX. 4.) AB határozat

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról itt olvasható!

2019 márciusi OKF (Katasztrófavédelem)  “Tájékoztató
a vízgazdálkodási törvény 2018. december 21. napjától hatályos módosulását megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról  ITT olvasható.

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

Fogalommeghatározások:

9. ivóvíz: a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és a radiológiai határértékeknek megfelelő víz;

13.³¹² Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység;

18.³¹⁷ védőidom: az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel — mennyiségi, minőségi — védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;

19.³¹⁸ védőterület (ideértve a védősávot): az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel — mennyiségi, minőségi — védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani;

Forrás: Tankönyvtár.

20.³¹⁹ vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt;

21.³²⁰ vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;

22.³²¹ vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás);

23.³²² vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;

24.³²³ vízhasználó: az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;

25.³²⁴ vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja;

26.³²⁵ vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása — ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást —, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:

a)³²⁶ közcélú vízilétesítmény: az a vízilétesítmény, amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja; közcélú vízilétesítménynek minősülnek továbbá az országos közút és a törzshálózati vasút kiépítését, fejlesztését és fenntartását szolgáló vízilétesítmények;

b)³²⁷ saját célú vízilétesítmény: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezőgazdasági vízellátást, valamint vízkárelhárítási, víztisztítási, vízerő hasznosítási feladatokat ellátó, továbbá a közcélú vízilétesítménynek nem minősülő szennyvíz gyűjtését, tisztítását, hasznosítását és elhelyezését szolgáló mű, és ami a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerint nem minősül víziközműnek.

29.³³⁰ vízkészlet-gazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen;

Utóirat:

Az utóbbi időben nagyon sok lejárató cikk jelent meg sajnos a kutak fennmaradási engedélyével kapcsolatban! A gond az, hogy a sok szenzációhajhász újságíró a Google keresőben való jobb helyezés miatt a kattintásokra vadászik, és nem a korrekt tartalomra, illetve néhol fellelhető benne már a politikai hiszti keltése is! – és ezt így próbálják meg elérni! Nem tisztem minősíteni ezt a fajta kattintás vadászatot, de káros! Káros, mert nagyon sok fals információt tartalmaz, és nagyon félre viszi a hiteles információra vágyó érdeklődőket.

Megpróbálom a weblapunkat naprakészen tartani, és az új információkat közzé tenni!

Sok kutat nyitott kútfejjel  adnak át a kivitelezők szabálytalanul, így a felszín alatti vizek szennyeződhetnek. Megjegyzem, hogy a max. 500 Ft-os KG-PVC cső kupak jó a nem árvízveszélyes területen a kútfej lezárására! Úgy gondolom, hogy ez egy kútfúrás során nem tétel sem a megrendelői, sem pedig a kivitelezői oldalon!

Okoz a jegyzőknél némi értelmezési gondot a 72/1996. Kormányrendelet 24.§ (1) bekezdésében egy “és” szó. “……magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, …”  Többen úgy értelmezték, hogy az ivóvízigénynek, és a háztartási vízigénynek egyszerre kell teljesülnie, hogy a jegyző hatásköre legyen a kerti locsolásra használt kút. A jogszabályalkotó dolgozik a szövegezés módosításán! Megjegyzem, hogy a BM által 2017 februárjában kiadott segédletben a jogalkotó által elérni kívánt megfogalmazás szerepel.

TÁJÉKOZTATÓ A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉNEK
ENGEDÉLYEZÉSI HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ
KUTAK ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYAIRÓL

2018 novemberi (rácfelvart) BM. által kiadott tájékoztató innen tölthető le.

————————–          2023. júniusáig         —————————–

ARCHÍV anyag az előző nagyságrendileg sok év jogszabályi bukdácsolásról, politikailag erős-, és erőtlen szakmaiságot maximálisan mellőző próbálkozásokról a Vgt. átírásával kapcsolatban:

Jogszabályi háttér (aktualizálva: 2023.06.12.) :

Friss info:

(2023.06.12.)

T/4029. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról  a holnapi napon (2023.06.13.-án) szavaznak a Parlamentben! – erőből átmegy majd a szavazáson a tv. javaslat, és ennek belátható időn belül beláthatatlan következményei lesznek a sérülékeny felszín alatti vízre nézve! – nagyon pici az esély, hogy fennakad valakin a rendszerben!
A szakmaiságról pedig csak annyit, hogy a FIDESZ vezérszónoka Font Sándor OGY képviselő FB posztjaiban még a fúrt kutak kifejezést sem tudja helyesen leírni, mert szerinte “fúrtkutak”!
Pont annyi a szakmaiság a tv. javaslatban, mint amilyen a helyesírása!
Ezt megemlítettem neki az FB posztja alatt, és huszárosan letiltott az oldaláról! Nyomkodni hamarabb megtanult-, és jobban is megy neki, mint helyesen írni!  – politikus!
Mint kormánypárti szószóló legalább azt az egy nyomorult kifejezést tudná  helyesen leírni amiről szól a törvénymódosító javaslat..!!!
Tv módosító javaslat részletei a Parlament oldalán érhetőek el!

(2020.11.20.)
Elfoagdták a legújabb Vgtv. módosítást, mely ITT olvasható.

(2020.11.19.)
AJBH figyelemfelhívása A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításával kapcsolatban IDE kattintva érhető el, vagy az eredeti helyén az AJBH honlapján ITT olvasható.

(2020.11.12.)

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról IDE kattintva érhető el, vagy az eredeti helyén a Parlament honlapján ITT olvasható.

(2020.05.30.):
2020. évi XXXI. törvény
egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról*
20. § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek
a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.)
hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti
vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást
2023. december 31-ig kérelmezi.”
21. § A Vgtv. 45/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45/M. § E törvénynek a Vgtv.mód3.-mal megállapított 29. § (7) bekezdését a Vgtv.mód3. hatálybalépésekor
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

2020 májusában sokadszorra ismét változott a hatályos jogi háttér (Vgtv.) , ezért ezen változat is hatyályon kívül került!

Mai napon megjelent a Magyar Közlönyben a Vgtv. módosítása. A Magyar Közlöny itt érhető el! ( 35830. oldal)
“2018. évi CXXI. törvény egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról*
4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
28. § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást
                                     2020. december 31-ig kérelmezi.”
www.njt.hu  oldalon a hatályos Vgtv. itt érhető el! 

2018 augusztus 29: 

https://alkotmanybirosag.hu/uploads/2018/08/sz_i_1216_2018_alairas_szam.pdf

“I/1216/2018
Az Alkotmánybíróság teljes ülése elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény
Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálata tárgyában – dr. Czine Ágnes,
dr. Schanda Balázs és dr. Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolásával,
valamint dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Szívós Mária és dr.
Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következő
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Országgyűlés 2018. július 20-i rendkívüli
ülésnapján elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a
vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a az Alaptörvény
P) cikk (1) bekezdése és a XXI. cikk (1) bekezdése sérelme miatt alaptörvény-ellenes.
Az Alkotmánybíróság elrendeli e határozatának a Magyar Közlönyben való
közzétételét….”

218 augusztus 22, 28:

AB. teljes ülésén két napon tárgyalta “– az Országgyűlés 2018. július 20-ai rendkívüli ülésnapján elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény (T/384. számú törvényjavaslat) tárgyában előterjesztett előzetes normakontroll indítvány vizsgálata (vízilétesítmény engedély nélküli létrehozása)
Augusztus 22-ei valamint augusztus 28-ai  a teljes ülésről olvashat, illetve itt  találja az AB. felé beadott anonimizált indítványokat! :

2018 augusztus 07:

A Köztársasági Elnök a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő T/384. számú módosítását, annak az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálata érdekében elküldte az Alkotmánybíróságnak. A tárgyban az Alkotmánybíróság megkereste a Szószólót a Törvénymódosítással kapcsolatos álláspontjáról tájékozódva. A Szószóló megkeresésre adott válasza elérhető: https://www.ajbh.hu/…/…/e7ba687f-6bf9-fe45-6b99-eca04ac118b6

2018 július 30: 

“Áder János köztársasági elnök az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvényt.” Szövegezés eredeti helyén itt olvasható.

“A köztársasági elnök indítványa innen letölthető.”

2018 július 20:

Az Országgyűlés elfogadta a T/384. számú törvénymódosító javaslatot az “Egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról.”

Az “új” törvény szövegezéséből mely itt olvasható a pontos jogalkotói szándék nem derül ki!

Idézet az elfogadott törvényből:

“A Vgtv. 45. § (7) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
,,s) a vízjogi engedély és bejelentés nélkül megkezdhető és folytatható tevékenységek körének, ezekben az esetkörökben az utólagos bejelentés tartalmi elemeinek és az utólagos hatósági ellenőrzés szabályainak, továbbá a vízügyi hatóságnak történő bejelentést követően megkezdhető és folytatható tevékenységek körének, ezekben az esetkörökben a bejelentés tartalmi elemeinek és a hatósági ellenőrzés szabályainak;”
(rendeletben történő megállapítására.)”

Ezen “új” jogi szabályzó a kihirdetést (Áder aláírás, majd Magyar Közlönyben megjelenés!) követő   90. napon lép hatályba!

Tehát a Kormány 90 napot kapott az “új” törvény végrehajtási rendeletének (Vhr.) a kidolgozására!
Ezen végrehajtási rendeletben lesz meghatározva a pontos jogalkotói szándék, a “hogyan tovább..!?” !

Amennyiben a tv. kihirdetésre kerül úgy nagyságrendileg 2018 október végéig a “régi” szabályozás van életben, tehát minden kút mindentől függetlenül engedélyköteles!!!

Médiában már megjelentek a félrevezető szenzációhajhász cikkek!

Kérem figyeljék a Magyar Közlönyben megjelent változásokat, melyet a weblapunkon is közzé teszünk!

2018 július 05:

Parlament Törvényalkotási bizottságának ülésén készült jkv. itt olvasható az eredeti helyén.
T/384 módosító javaslat “előélete” a Parlament honlapján.

2018 június 27:

Parlament Fenntartható fejlődés bizottsága a mai napon 14 órakor tárgyalja a T/384 számú tv. módosító javaslatot.
Parlament Ffb.weblapon elérhető infó a javaslattal kapcsolatban itt olvasható.
A Fenntartható fejlődés bizottságának üléséről készül jegyzőkönyv itt tekinthető meg! 🙁

2018 június 26:

Parlament Mezőgazdasági bizottsága ma 11 órakor tárgyalta ismét a T/384 számú tv. módosító javaslatot, melyről jkv. még nem került ki az oldalra.  A bizottsági ülésen részt vett Bándy Gyula (AJBH).
A június 20-i plenáris ülésen elhangzottakra egy módosító javaslat érkezett az MSZP részéről. Az irat előélete, és az MSZP módosító javaslata a Parlament honlapján itt olvasható!
MSZP módosító javaslatából idézet:

“..Nem kell vízjogi engedély a már üzemelő vagy létesítendő azon kutak esetén, amely olyan épülettel rendelkező ingatlanhoz tartoznak, amelynek
a.) talpmélysége nem haladja meg a 80 m-t., amelyek…”

Most akkor minek is a talpmélysége nem haladja meg a 80 métert!? – az épületé…!?
A fogalmazásgátló hatása érződik nem is kicsit!
(2018.06.27.: weblapra kikerült egy jegyzőkönyv az ülésről, alig 1,5 oldal..! )

2018 június 20:

Az Országgyűlés június 18-i (hétfő) és június 20-i (szerda) rendkívüli ülésének napirendje az eredeti helyén itt nézhető meg. Június 20-án (szerda) ismét az Országgyűlés elé került a felszín alatti vízkészletekkel foglalkozó T/384. számú az “Egyes törvények a vízkivételekkel összefüggő módosításáról”
A Parlament Plenáris élő közvetítéséről készült hangfelvétel itt hallgatható vissza!
Elég nagy a file, idő mire megnyílik, majd valahogyan felvarázsolom a tárhelyre a jobb kezelhetőség miatt!
Amennyiben nem indul el a lejátszás akkor az alábbi linken érhető el: https://drive.google.com/open?id=1wAZEqg6Kij1z_KFBuJNzkh9gN14WUm7C
Kormánypárti képviselő (Pogácsás Tibor Államtitkár Úr) felszólalásával “nem kicsit” szemen köpte a vizes szakmát!  – “köszönjük!”
Megjegyzem, hogy Pogácsás Úr önkormányzati államtitkár, neki mint “vasutasnak” nem sok köze van a vizes szakmához, de mint politikus “remekül” szerepelt, ahogy azt a “FŐNÖK” elvárta!
A szakmaiság senkit nem érdekel, ismét az erő győzedelmeskedik az ész fölött, mint a politikában nagyon sok esetben..!!! Megjegyzem, hogy itt és most a vízkészletünkről van szó..!
A vizes szakma a Közigazgatási Államtitkársághoz tartozik, (Dr. Felkai László), illetve a helyettese Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár lenne az illetékes!
Az ellenzék hozzászólásai jók voltak, várjuk a szavazást, és Dr. Áder János Köztársasági  Elnök Úr reakcióját!

2018 június 06:

Ismét előkerült a már jól-, de nem eléggé megrágott “gumicsont” az “Egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról” tv. javaslat.
Az utolsó betűig ugyan ezen javaslatot már ismerhetjük a T/15373. iromány számon 2017 áprilisából, mely már megjárta a Parlament Mezőgazdasági bizottságát egyszer (2018.02.05.-én) . A februári ülésen részt vett Dr. Bándy Gyula (AJBH) melyről lentebb olvashat.
A változatosság miatt most ugyan ezen tv. módosító javaslat, vagy ahogyan úri körökben hívják “iromány” átiktatva új  T/384. számra ismét (2018.06.06.-tól) a Parlament Mezőgazdasági bizottságának ülésére vár. 
Eredeti szöveg a kék részre kattintva olvasható a Parlament honlapján!

2018 március 19:

“Áder János köztársasági elnök beszéde a 8. Víz Világfórum megnyitó ülésén, a Vízügyi Elnöki Testület jelentésének bemutatóján Brazíliavárosban” ide kattintva töltheti le, vagy az eredeti helyén olvashatja.

„Úgy tékozoltuk bolygónk kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap, s így már nem is lesz” – írta Kurt Vonnegut 2005-ben.

2018 március 14:

Minden csepp számít: Vízügyi Cselekvési Program  (Vízügyi Elnöki Testület – Zárójelentés) ide kattintva olvashatja, vagy innen töltheti le az eredeti helyéről a www.keh.hu oldalról.

Bevezető videót pedig itt nézheti meg az eredeti helyén..

2018 február 05:

Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága tárgyalta a “engedély nélkül fúrható 80 méteres kutak” törvénymódosító javaslatát! 🙁
A tárgyalási jegyzőkönyv itt olvasható, ill. eredeti helye a Parlament honlapján.

Én személy szerint köszönöm Dr. Bándy Gyula Úr eddigi, és ez utáni munkáját!

Vizes szakmai szervezetek összefogásával született egy közös nyilatkozat 2018 év elején a tervezett törvénymódosítás ellen. A szakmai szervezetek közös nyilatkozatát itt töltheti le-,  illetve a Magyar Mérnöki Kamara honlapján olvashatja.

2018 január 03:

Megpróbáltuk összeszedni Dr. Áder János a Magyar Köztársaság Elnökének nyilatkozatait a vízzel-, és a klímaváltozással kapcsolatban:

MTVA TV. csatornáján a Kék bolygó adásában Dr. Áder János köztársasági elnök beszél a vízválságról, víz értékéről, az ökológiai lábnyomról! – érdemes megnézni.

2017 december 09.-én  Áder János köztársasági elnök interjúja a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának  

2016 április 22.: A magyar államfő új javaslatokat tett az ENSZ asztalára klímánk védelme érdekében.
Katt a videó megtekintéséért: Nincs időnk tétovázni

2016 február 18.: Közös jövőnk vizeink sorsába van írva

2015. szeptember 29.:Áder János felszólalása az ENSZ fenntartható fejlődési csúcstalálkozóján

2015. május 05.: A 24. órában vagyunk

2014. október 20.: Áder János parlamenti beszéde a természeti fenntarthatóságról

2014. szeptember 23.:  Áder János beszéde az ENSZ klíma-csúcsértekezletén

2014. szeptember 22.: Interjú Áder Jánossal a globális felmelegedésről az MTVA „A lényeg” című műsorában Vízválasztóhoz érkeztünk

Köztársasági Elnök Úr által létrehozott alapítvány a fenntartható fejlődés érdekében: Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány

UNICEF tiszta ivóvíz

2018 január 01:

2015.évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról

29. §  (7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha

a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és

b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Tehát, megengedőbb lett a jogszabály, és már nem csak a 2016 június 04.-e előtt létesült illegális kutak legalizálására van lehetőség! – de a végső határidő amire figyelni kell az a 2018 december 31.!!!

Ezen kívül több helyen változott a jogszabály, pl.:

29.§ (3) Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki, ha az engedélyesek számára az engedélyben meghatározott vízmennyiség biztosítható.

Tehát, ha jelenleg illegális kúttal rendelkezik, és “beelőzi Önt” a többi engedély nélküli kút tulajdonosa az engedélyezési eljárásban, és ha már nem marad “szabad” vízkészlet, akkor nem adható ki új engedély a kútra, jó eséllyel a kút tömedékelését fogják előírni..!

Nem érdemes az utolsó pillanatokra hagyni az illegális kutak engedélyeztetését, élesedett a helyzet, a visszaszámlálás megkezdődött..!!!

41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról (Hatályos 2018. január 01.-től !!!)

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az elvi vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát az 1. melléklet tartalmazza.

2. § A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi engedélyezéséhez szükséges dokumentáció tartalmát a 2. melléklet tartalmazza.

3. § A vízügyi hatósági jogkörbe tartozó eljárásokhoz szükséges dokumentáció tartalmát a 3. melléklet tartalmazza.

4. § A vízügyi szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges mellékletek tartalmát a 4. melléklet tartalmazza.

5. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

6. § Ez a rendelet az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011. december 11-i 2011/92/EU parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) és (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

7. § Hatályát veszti a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet.

Engedélyezéshez szükséges dokumentációk tartalmi elemei  ide kattintva érhetőek el.

2017 december 23:

És akkor egy kicsit karácsonyozzunk, próbáljuk meg a rosszat magunk mögött hagyni…!

Egy film amire így év végén érdemes időt szakítani:  HOME / Otthonunk, egy utazás története. Talán így az év végén egy kicsit lesz idő elgondolkodni a víz jelentőségén, a fenntartható fejlődésen..! – ajánlom a tv. módosító javaslat beterjesztőinek is!

Kellemes Ünnepeket, és Boldog Új Évet Kívánunk! Tomikút Kft.

2017 december 19:

Alapvető Jogok Biztosának  Hivatala a Jövő Nemzedékek Szószólója Dr. Bándi Gyula:

“A Szószóló figyelemfelhívása a vizek védelmében Az engedély és bejelentés eltörlése helyett a kutakról szóló országos program” itt olvasható!

2017 december 08.

Ismét benyújtottak T. Honatyáink egy módosító javaslatot (T/18816.)  a kutakkal kapcsoltban, melyet ide kattintva olvashat. Javaslat eredeti helye a Parlament honlapján. Ezen módosító javaslat már egyszer megbukott, de most ismét próbálkoznak! A módosító javaslat elején olvasható a névsor, hogy kik azon megválasztott képviselőink (FIDESZ, KDNP színekben) akik a fenntartható fejlődéssel ellentétesen-, a felszín alatti vízkészlet minőségi-, és mennyiségi romlását figyelmen kívül hagyva próbálnak meg erőből benyújtani tv. módosítási javaslatokat a szakmai állásfoglalásokat maximálisan figyelmen kívül hagyva!!!
Jelenleg a benyújtott tv. módosítás az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága előtt van, és  “tárgysorozatba vételre vár”. Bizottsági ülés ebben az évben már nem valószínű, de a tervezett ülés időpontja itt lekérdezhető a Parlament honlapján.
Az Országgyűlés 2017 évben december 12.-én ülésezett utoljára, a módosításról már csak 2018 évben szavazhatnak, addig “nyugi van”! (Megjegyzem, hogy a tv. módosítás benyújtói közül elég sokan ülnek a Mezőgazdasági bizottságban, így nem kétséges, hogy a módosító javaslat átmegy a rostán, vagy nem…!? 🙁  )

Tisztelt Képviselő Urak!

Egy dolgot kellene csak szem előtt tartani: A víz nem a csapból, hanem az esetek 98 %-ban a kútból jön, a kút pedig felszín alatti vízkészletre van telepítve!
Tehát, ha majd nem lesz megfelelő minőségű/mennyiségű ivóvíz, akkor majd ne a csapot próbálják meg lecserélni, hanem jusson eszükbe az a tv. módosítás amit többször előterjesztettek, és esetlegesen erőből megszavaztak!
Szerintem Önök a választóktól nem arra kaptak megbízást, hogy a felszín alatti vízkészlet elszennyezéséhez fűződő (önös) érdekeiknek erőből eleget tegyenek, hanem a nemzeti vízkincsük megóvására!

Mint a Parlament honlapján olvasható, hogy Magyar Zoltán országgyűlési képviselő (Jobbik) kérdést intézett már ezen témában a Belügyminiszter Úrhoz, mely a szövegre kattintva olvasható:

“Megfogadja-e a Kormány a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó  biztoshelyettes állásfoglalását?”.

2017 november 21.

Áder János köztársasági elnök „Klímaváltozás és vízválság. Merre tart a világ? Mit tegyünk?” címmel előadást tartott Gödöllőn, a Szent István Egyetemen.
(2017 november 21., az írást/cikket változtatás nélkül adjuk közre, az eredeti helye a KEH oldalán lévő naptárra kattintva érhető el . )

Áder János köztársasági elnök „Klímaváltozás és vízválság. Merre tart a világ? Mit tegyünk?” címmel előadást tartott Gödöllőn, a Szent István Egyetemen.
A népességnövekedés miatt 2050-re ötven százalékkal több élelmiszerre és harminc százalékkal több vízre lesz szüksége az akkorra csaknem 10 milliárd lakost számláló emberiségnek- mondta Áder János köztársasági elnök kedden, a Pest megyei Gödöllőn.Az államfő a Klímaváltozás és vízválság címmel a Szent István Egyetemen tartott előadásában arra kereste a választ, hogy a klímaváltozás és a növekvő vízfelhasználás tekintetében merre tart a világ, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jövőben a nagyobb válságok elkerülésére.Áder János elmondta, hogy a elmúlt tíz évben egyre magasabb rekordhőmérsékleteket mértek, ami a Föld felmelegedését jelenti. Hozzátette, hogy ennek egyik oka a szén-dioxid koncentráció növekedése, aminek a megállítása globális feladat. A köztársasági elnök kitért arra, hogy a légkörben található széndioxid 50 százalékát nyelik csak el az óceánok és az erdők. A légszennyezés miatt 3,5 millió ember hal meg évente. Hozzátette, hogy a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben megfogalmazott cél, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedést 2 Celsius fok alatt tartsák, nehezen vagy egyáltalán nem valósítható meg, mivel ehhez a széndioxid kibocsátást tízévente felezni kellene.Az államfő arról is beszélt, hogy a Föld vízkészletének csak 2,5 százaléka édesvíz, azonban az édesvízkészlet jelentős része a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet csak 0,7 százalék. Ráadásul a felmelegedés miatt folyamatosan nőnek a Földön a vízhiányos területek, a vízhiány pedig kihat az élet és a gazdaság minden területére. Naponta 10 ezer, hatévesnél fiatalabb gyermek hal meg a szennyezett víz miatt – fűzte hozzá a köztársasági elnök.Áder János felvázolta, hogy 2050-re a Föld népességének 75 százaléka nagyvárosokban fog élni, a növekvő vízszükséglet ellátásának megoldása pedig megoldandó feladat. A vizek szennyezésével kapcsolatban Áder János rámutatott, hogy az óceánokon úszó PET-palack szemétsziget már Argentína méretű. Riasztó adat, hogy 20 ezer PET palackot használunk el másodpercenként.A köztársasági elnök előadása utolsó harmadában bemutatott néhány korszerű víztisztítási megoldást.Az államfő a jövő kihívásának nevezte azt a szemléletváltozást, amely a körforgásos gazdálkodás megteremtését szorgalmazza, ami azt jelenti, hogy a felhasznált termékek elavulásuk után ismét nyersanyagokká válnak és teljes mértékben felhasználásra kerülnek. Cél a hulladék tervezett és tudatos megszüntetése: Áder János szerint mindez akkor fog megtörténni, ha az újrahasznosítás is jó üzlet lesz.

101. Kormányinfó (2107. október 19.) Sokadszor ismételten szó volt a(z illegális) kutakról -,  a kutak engedélyezéséről..! Lázár Miniszter Úr kezdi belátni a tévedésüket, eddigi bejelentéseinek (részleges) átértékelése 34:35 perctől nézhető vissza!

Az “újabb” törvényjavaslat szövegezése a Parlament honlapján elérhető, vagy itt olvashatja el PDF. formátumban.

96. Kormányinfó (2017. augusztus 31.) Ismét szó volt a kutakról-, és a kutak engedélyezésről…! Lázár Miniszter Úr szakmailag vállalhatatlan bejelentése 29:05 perctől nézhető vissza!

Véleményem, hogy ezen döntéssel a felszín alatti vízkészlet kerül veszélybe, politikai (2018 évi választási) döntés született, ami a szakmaiságot maximálisan mellőzi..!

Ezen döntés nem is annyira a mai felnőtt lakosságot, mint majd az utódainkat érinti majd! – megjegyzem Lázár Miniszter Úr utódait is, és remélem majd akkor is cinikusan fog mosolyogni amikor..!

Köztársasági Elnök Úr beszél a vízkészletek fontosságáról, a fenntartható fejlődésről itthon-, és külföldön, itthon pedig engedi azt, hogy a Kormány ezzel ellentétesen cselekedjen, a fenntartható fejlődéssel ellentétes döntést hozzon!

Idézet a Köztársasági Elnök Úr Víz Világtalálkozójának megnyitó beszédéből:

“…Mindannyian pontosan tudjuk: minden pohár betelik egyszer. A világtalálkozónk jelképében szereplő utolsó csepp arra figyelmeztet bennünket, hogy a 24. órához érkeztünk. Azért vagyunk most Budapesten, hogy a világ figyelmét legértékesebb közös kincsünkre, a vízre irányítsuk. Haladéktalanul munkához kell látnunk, mert a jövő, közös 21. századi jövőnk legfontosabb kérdéséről van szó!…”

Áder János köztársasági elnök beszéde a Stockholm Junior Water Prize díjátadó ünnepségen.

Részlet a Víz Világhéten elhangzott beszédből:

“…Csupán három adat: Közel kétmilliárd ember ma sem jut tiszta ivóvízhez. A felhasznált víz 80 %-a még ma is tisztítás nélkül kerül vissza a természetbe. A kibontakozó vízválság okozta károk ma már elérik az 500 milliárd dollárt évente. A probléma mindennapi életünk részévé vált. A következő generáció számára pedig még komolyabb kihívást jelent…”

Igen, “..minden pohár betelik egyszer..” , nálam ez most jött el! -sajnálom, de ez van!

Várom majd a “közlöny állapotot”, hogy mikor és mekkora fenntartható fejlődés jelenik meg..!
A polgárok pedig örülnek, mert olyan jót tett velük a Kormány, hogy az illegális, és sok esetben rossz állapotú, a felszín alatti vízkészletre -, és az emberek egészségére veszélyt jelentő kútjukat most nem kell bejelenteni, nem kell fizetni a kútfúróknak a vizsgálatért, 2028-ra pedig majd úgy is elfelejtik..! – majd akkor jön az igazi “fekete leves”!
Majd akkor is mosolyogni kell, ha a mostani állapotok szerint engedély, és szakmaiság nélkül elkészült kutak majd 2028-ban nem mennek át a szűrőn..! Most lehet még csak a kúttal kellett volna foglalkozni, addigra pedig már majd a most mosolygós ember éppen ül  az orvosnál, hogy Ő és/vagy a családja megbetegedett ami majd a szakszerűtlenül megépített kútból kinyert vízre vezethető vissza! – majd akkor legyen őszinte a mosoly..!
Úgy gondolom, hogy ezen kérdésben pont nem a politikának, hanem a szakmának kellett volna döntenie..!

(2017. május 24.) Az Alapvető Jogok Biztosának  Hivatala a Jövő Nemzedékek Szószólójának (Dr. Bándi Gyula) a házi vízigények kielégítését szolgáló kutak létesítésével kapcsolatos törvényjavaslat visszavonására szólított fel.
A felhívás teljes anyagát itt olvashatja.

(2017.04.28.) Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (továbbiakban: MVE.) levélben fordult Dr. Áder János köztársasági elnök-, a törvényalkotás-, az egyetemek-, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala,  valamint a vizes szakma felé a tervezett jogszabályi módosítással kapcsolatban.
Az MVE. levele a tervezett jogszabályi módosítással kapcsolatban itt olvasható.
Miskolci Egyetem Műszaki és Földtudományi Kar Dékánjának levele a tervezett jogszabályi változásokkal kapcsolatban itt olvasható.

(2017. 04.27.) Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a T/15373 törvényjavaslatot, melyet itt tekinthet meg.

86. Kormányinfó (2017.04.27) ismét szó volt a kutak fennmaradási engedélyéről. Lázár Miniszter Úr nyilatkozta 32 perctől itt nézhető vissza.

Véleményem az, hogy ezen törvényjavaslat abszolút mellőzi a szakmaiságot, és a felszín alatti vízkészletet veszélyezteti.  Ez politikai döntés, és nem szakmai, ismét a nyers erő győzedelmeskedett a józan ész felett!!!
Ez előkészítése annak, hogy nemsokára ivóvíz behozatalra szoruljunk, részben már most is melyről itt olvashat, mert a hazai vízkészletet hagyjuk veszni, hagyjuk elszennyezni a kókler fúrósok által készített lyukakkal, “kutakkal”..!!!
Majd amikor ivóvízbázis védőterületen készülnek műszakilag alkalmatlan kutak, amik elszennyezik az ivóvízkutakat, az lesz “majd a jó világ” annak akik a zavarosban szeretnek halászni..!!!
Innentől kezdve mindenki úgy-, és azt fúr amit akar, majd a utódaink isszák meg a szennyvizet…!
És akkor beszélhetnek nekünk a felszín alatti víz védelméről, és a fenntartható fejlődésről..!
Áder János Köztársasági Elnök Úr beszédei itt és itt tekinthetőek meg!  – köszönjük a támogatást Elnök Úr!!!
A tiszta víz nem a csapból jön, hanem a kutakból! – majd ha nem lesz tiszta vizünk, akkor csapot kell cserélni, és nem a felszín alatti vízkészletet kell/kellett volna megvédeni!
A kutakkal kapcsolatban itt tekintheti meg a mai állapotokat, mely siralmas!

85. Kormányinfó (2017.04.20) ismét szó volt a kutak fennmaradási engedélyéről. Lázár Miniszter Úr nyilatkozta 34 perc 05 másodperctől itt nézhető vissza.

“…Vissza kell térni a 2016 január 01., vagy az azt megelőző állapothoz,…. azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon a kutak fennmaradásához ne kelljen újabb engedélyt kérni …, vagy moratórium, vagy teljes eltörlés lesz..”

A jogszabály csak azokról szól/szólt akinek illegális, tehát engedély nélküli kútja van! Azoknak akik legális, engedélyes kúttal rendelkeznek semmi tennivalójuk nincs, és az “új” szabályozás értelmében nem is lett volna, nem kellett volna újabb engedélyt kérni!

Ez megint egy félretájékoztatás a kutak ügyében,  ami nem tesz jót sem a felszín alatti vízkészletnek, sem pedig a szakmának!

84. Kormányinfón (2017.04.06) szó volt a kutak fennmaradási engedélyének eltörléséről, melyről itt olvashat. Végleges jogszabályi állapotról később beszámolunk!

Saját véleményünk a döntésről: Nem szakmai döntés született az ügyben, és ezen rossz döntés a felszín alatti vizek állapotát veszélyezteti. Ezen szakmaiatlan döntés nem ösztönzi sem a megrendelői, sem pedig a fúrós oldalt a szakszerű kutak építésére, így a felszín alatti vizeink még súlyosabban sérülni fognak!
A 2016 januári jogszabályi visszaállítás következménye lesz, hogy az illegális kút ez után is illegális marad, de majd csak hatósági bírsággal lehet  utólag engedélyeztetni! Köszönhető ezen döntés azon médiáknak, akik felfújták ezt az ügyet, és mesterséges hisztériát csináltak egy olyan (jó) kezdeményezésből amikor az Állam hatósági bírság nélkül legalizálta volna a meglévő illegális kutakat..!

84. Kormányinfó  23 perc 50 másodperctől hallgatható meg Lázár János Miniszter Úr a témában, remélem pontos az idézet:
“…akik évekkel, évtizedekkel ezelőtt kutat létesítettek, és a szükséges bejelentési és regisztrációs kötelezettségüknek eleget tettek, most azonban az új jogszabály arra kötelezi őket, hogy egy fennmaradási engedélyt is kérjenek az egy 3.000.- Ft-os illetéket jelent, de az eljárás kapcsán egy műszaki véleménynek, és egy műszaki dokumentációnak a beszerzése is szükséges ami akár 3-4-700.000.- Ft-os többletterhet is jelenthet…”
Annyi hozzáfűzésem lenne, hogy: Kút fúrása 25 éve (1992 óta!) engedélyköteles tevékenység!
1992 után aki egyszer már eleget tett a kút létesítési-, és használatbavételi engedélyeztetésének nekik már SEMMI tennivalójuk nincs, ill. nem lett volna!
Szó sem volt arról a jogszabályban, hogy a meglévő (jogtiszta) engedélyes kutakat újra (fennmaradási) engedélyeztetni kellene!!! -ez nagyon félre van magyarázva Miniszter Úr!!!
1992 előtti időszakban volt olyan helyzet amikor az építkezésnél a lakhatási engedély feltétele volt a kút létesítése. Ezen kutak elkészítésénél sok esetben minden szakmaiságot mellőztek, a kutakról senkinek semmi adata nincs! Ezeket a kutakat is fel kellett volna szakembernek mérnie, ami ténylegesen plusz költséggel járt volna a tulajdonosnak, de ez a tulajdonosok érdeke is lenne/lett volna! Sokszor talál meglepő dolgokat az ember fia a régi kutak vizsgálatkor!
Jobb az ilyet észre venni akkor amikor nincs még gond:

1913-ban épült gyűrűs kút oldalába vájt üreg amibe a háború idején a családi vagyon volt elrejtve. Az unoka most szembesült a kút állapotával..!

1913 -ban létesült gyűrűs kút, oldalában egy a háborúban vájt üreggel, ahol a családi kincseket rejtették el. Unoka most szembesült a kút állapotával.

Ezen kutakra üzemetetési engedélyt kell(ett volna) kiadni ami a Belügyminisztérium által 2017. februárjában kiadott szakmai anyagban is szerepel. (Gyakran ismételt kérdések 9. pont,  Pdf. dokumentumban.14-15. oldal).
Az illegálisan létesült kutak esetében pedig ténylegesen vizsgálni kellene a kút szerkezetét a felszín alatti vízkészletek szennyeződése miatt. Ezen kutak kapták volna az emlegetett fennmaradási engedélyt, ha a szerkezetük megfelel a hatályos szabályozóknak! – az alább bemutatott kút biztosan nem!!!

Illegális kút nem megfelelő kialakítása.

Én úgy gondolom, hogy még sok dolog tisztázásra szorul ebben az ügyben!!!
Jegyzői engedélyes (magánszemély, nem gazdasági célú vízkivétel,talajvízre-, parti szűrésű vízre telepített) kutak esetében a 3-5-700.000.- Ft. költséget elég nagy túlzásnak tartom! . Ezen magasnak tűnő költségek a rétegvízre telepített, és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vízügyi Hatóság hatáskörébe, illetve a mezőgazdasági-, ipari felhasználású kutak esetében reálisak!
Cégünk a ténylegesen jegyzői engedélyes talajvízre-, parti szűrésű vízre telepített, nem (jövőbeni) vízbázis védőterületen lévő illegális kút fennmaradási engedélyeztetését Budapesten belül bruttó 85.000.- Ft. költségen vállalja/vállalta.
Amennyiben az illegálisan létesült jegyzői engedélyes talajvízre szűrözött kút (jövőbeni) vízbázis védelmi területen van (pl. Szigetmonostor, ill. Szentendrei-sziget, stb.), abban az esetben ezen költség ténylegesen magasabb lett volna. Látni kell azt, hogy ezen védett területeken ivóvizet termelő kutak vannak, és mellettük az illegálisan, sokszor rossz műszaki állapotban elkészült kutak a felszín alatti vizek, jelenlegi-, és jövőbeli ivóvízbázisok szennyezőforrásai lehetnek!

2014. évben az Alapvető Jogok Biztosa (AJB.) kötelezte a Belügyminisztert az illegális kútfúrásokkal-, kutakkal szembeni fellépésre, melyet itt olvashat. Vizsgálat szerint az elkészült kutak több mint 95%-a illegálisan, számla-, engedélyek-, és rossz műszaki tartalommal készült, és készül a mai napig!
Ezen szakma ma Magyarországon az egyik legfeketébb minden szempontból! Ezen kívül szerintem csak a drogkereskedés, és az illegális emberi szervkereskedelemben nagyobb az illegalitás! – elgondolkodtató ugye!?
Az AJB. vizsgálatot követően részben megteremtették azt, hogy a fúrós társadalom illegális kivitelezés esetén bírságolható legyen, részben pedig a megrendelői oldalnak segítettek (volna) a hatósági bírság nélküli utólagos fennmaradási engedélyezéssel 2018 év végéig..!
És akkor most,”.. hogy kerül a csizma az asztalra..”! – ugye érdemes volt hisztizni..!?

Nemzeti Agrár Kamara álláspontja itt olvasható.

Tomikút Kft. csapata.