Kút fennmaradási engedély-, kút bejelentés 2023, segítség az Önkormányzatoknak!

Tisztelt Kollégák!

Megpróbálom ezen az oldalon közzé tenni azon gondolataim gyűjteményét ami a közös munkánkat előrébb viszi, és segít eligazodni ebben a kialakult helyzetben.

Úgy döntöttünk, hogy a Weboldal ezen részét is nyilvánosan elérhetővé tesszük a jobb tájékoztatás végett!

Koronavírus miatt cégünk CSAK Cégkapun keresztül fogad levelet, a papír alapú leveleket NEM vesszük át! 

Bővítettem a levelezési listát azon hivatalokkal ahol már ügyintéztünk, és nem voltak a levelezési listán. 
Felesleges leveleket nem küldünk, csak az éppen aktuális jogszabályi módosítások kerülnek fel a Weblapra, erről küldünk értesítést.
Aki le szeretne iratkozni kérem jelezze felénk, és leveszem a listáról!!! – köszönöm! 

Friss infó:

2023. június utáni állapot: 

“Picit” borult minden eljárási rend a kutakkal kapcsolatban, fentről a megválasztott politikusaink “picit” bele.ostak a ventilátorba…! – és nem esik jól! Ilyen szabályozatlan még nem volt a kutak helyzete, és ez nagyon hamar mind a vízminőség, mind pedig a vízmennyiség károsodását okozza!
Politikai döntés született, a szakma pedig el/megbukott a politikusokkal szemben!
Magyar Vízkútfúrók Egyesületének Elnöke (Rózsa Attila) készített egy TÁBLÁZATOT amiből lehet/kell dolgozni! (Forrás MVE, Rózsa Attila) 

Táblázat az eredeti helyén (az MVE honlapon) ITT érhető el!

Vízvédelmi országtérkép folyamatosan frissül, érdemes ránézni néha..!!!

Igen, jól érzik / érzitek, nekünk sem őszinte a mosoly az arcunkon!

(2023.06.22.)
Köztársasági Elnök Asszony aláírta a 2023. június 13-i ülésnapon elfogadott, – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII’ törvény módosításáról szóló törvényt
(T/4029). – gondolom a holnapi napon a Magyar Közlönyben olvasható lesz!
Eredeti helyén a Parlament honlapján olvasható a levél! -katt a kék szövegre!

Ezzel elindul egy olyan folyamat ami a felszín alatti víztest mind minőségi-, mind mennyiségi romlásához vezet! Ezen aláírással nem kicsit arcul csapta a felszín alatti vizes szakmát!
A törvény kihirdetése azt jelenti, hogy a törvényalkotás abszolút nincs figyelemmel a jövő nemzedékére, és a sérülékeny felszín alatti víztestre…! – szüljetek sok gyereket, családbarát kormány vagyunk, csak tiszta vizetek nem lesz…!  No komment!

(2023.06.14.)
A szakmai szervezetek összefogásából született két szakmai indokokat felsorakoztató levél elindult a Sándor palota felé Novák Katalinnak címezve!
A Magyar Közlönyben az új törvény még nem jelent meg, tehát egyenlőre a “régi” szerint kell az ügyeket elbírálni!

(2023.06.13.)

FRISS:
2023.06.13.-án az Országgyűlés a T/4029. számú törvényjavaslatot elfogadta. Amennyiben a Köztársasági Elnök Asszony aláírja, és a Magyar Közlönyben megjelenik akkor egy új időszámítás kezdődik a kutak (fennmaradási) engedélyeztetésével kapcsolatban. – csak akkor lesz hatályos, ha a Magyar Közönyben megjelenik!!!

Jelenleg ott tartunk, hogy a felszín alatti vízről a szakmaiságot abszolút figyelmen kívül hagyva politikumi döntés született!!! Amennyiben ez így marad abban az esetben ezen elhibázott döntés a felszín alatti víztest mennyiségi-, és minőségi romlásához vezet!

Magyar Vízkútfúró Egyesület a tv. módosító javaslat társadalmi egyeztetésre levelet írt a BM. felé. (katt a kék szövegre)

A felszín alatti vizes szakma összefogott, és 2023. június 08.-án levelet írt Dr. Kövér Lászónak az Országgyűlés elnökének:
Szakmai álláspont „a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról” szóló törvénytervezethez

(2023.06.12.)

T/4029. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról  a holnapi napon (2023.06.13.-án) szavaznak a Parlamentben! – erőből átmegy majd a szavazáson a tv. javaslat, és ennek belátható időn belül beláthatatlan következményei lesznek a sérülékeny felszín alatti vízre nézve! – nagyon pici az esély, hogy fennakad valakin a rendszerben!
A szakmaiságról pedig csak annyit, hogy a FIDESZ vezérszónoka Font Sándor OGY képviselő FB posztjaiban még a fúrt kutak kifejezést sem tudja helyesen leírni, mert szerinte “fúrtkutak”!
Pont annyi a szakmaiság a tv. javaslatban, mint amilyen a helyesírása!
Ezt megemlítettem neki az FB posztja alatt, és huszárosan letiltott az oldaláról! Nyomkodni hamarabb megtanult-, és jobban is megy neki, mint helyesen írni!  – politikus!
Mint kormánypárti szószóló legalább azt az egy nyomorult kifejezést tudná  helyesen leírni amiről szól a törvénymódosító javaslat..!!!
Tv módosító javaslat részletei a Parlament oldalán érhetőek el!

(2021.01.04.)
2020. év végén változott a Vgtv. (1995. évi LVII. tv.).
2020 év végén nagy port vert fel a mezőgazdasági kutak engedélyeztetése amiből hosszú távon szakmai kavarodás lesz, illetve majd lehet magyarázkodni mind hivatali, mind pedig vállalkozói oldalon a lakosok felé.
Vgtv. 28. § (1a) pontja  NEM érinti a lakossági kutak engedélyezését!!!
Nem keverendő össze a lakossági locsolási célú kút a mezőgazdasági (gazdasági célú vízigényt kiszolgáló) öntözőkúttal!
Kerti locsolás/lakossági vízfelhasználás, és a mezőgazdasági öntözés abszolút mást jelent szakmailag!
Öntözés (gazdasági célú vízigény!) meghatározása a 147/2010. Kormányrendelet 24. §.-a szerint:
a természetes csapadék mesterséges pótlása érdekében, a vízügyi hatóság által engedélyezett mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területen történő vagy a jogszabály
alapján öntözhető gyepterület fenntartását biztosító vízhasználat.

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 28.§:
magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenység: a tevékenység akkor, ha
a) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint a települési
önkormányzat jegyzőjének vízgazdálkodási hatáskörébe tartozik, vagy
b) a vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3
számosállat/ingatlan mértéket egyidejűleg nem haladja meg;
35. számosállat: 500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport;

72/1996.  Kormányrendelet 24.§. -a nem változott, így a jegyzői eljárásokat egyáltalán nem érinti a változás!

Vizes fogalommeghatározásokért KATT IDE! 

(2020.11.27.)
AJBH: A jövő nemzedékek szószólójának jogalkotási javaslata a felszín alatti vízkészlet védelme érdekében INNEN töltheti le, vagy az eredeti helyén ITT olvasható.

(2020.11.20.)
Elfoagdták a legújabb Vgtv. módosítást, mely ITT olvasható.

(2020.11.19.)
AJBH figyelemfelhívása A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításával kapcsolatban IDE kattintva érhető el, vagy az eredeti helyén az AJBH honlapján ITT olvasható.

(2020.11.12.)

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló tv. javaslat IDE kattintva érhető el, vagy az eredeti helyén a Parlament honlapján ITT olvasható.

(2020.08.18.)

Kút engedély ügyeket ellenőrzött bejelentésként vagy kérelemként kell kezelni!?
Belügyminisztérium állásfoglalása IDE kattintva érhető el.

(2020.07.23.)
Kút fennmaradási engedély folyamtábra IDE kattintva érhető el (frissítve: 2020.11.30.-án) !
A dokumentum változtatás nélkül hivatali honlapokon szabadon közzé tehető!
Megjelent a 2020. évi LVIII. tv, és vele együtt az ellenőrzött bejelentés jogintézménye.
Kértem állásfoglalást a jogalkotótól, hogy ezen ellenőrzött bejelentést mennyire kell/lehet alkalmazni a kút engedélyeztetési eljárásokra! – nekem egy kicsit sántít a dolog, de úgy érzem nem vagyok egyedül!
Amint megérkezik a válasz közzé teszem!

2020 május 28.:

2020. évi XXXI. törvény
egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról*20. § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek
a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.)
hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti
vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást
2023. december 31-ig kérelmezi.”
21. § A Vgtv. 45/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45/M. § E törvénynek a Vgtv.mód3.-mal megállapított 29. § (7) bekezdését a Vgtv.mód3. hatálybalépésekor
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
Magyar Közlöny  2917. oldal 20. §

(2020.03.05.)

Megjelent a 35/2020. (III. 5.) Korm. rendelet egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról, mely ITT  tölthető le az njt.hu oldalról.
72/1996. Korm. rendelet 24. § változott, de ez nem érinti a jegyzői hatáskörben lévő kutak engedélyezési eljárását.

(2020.02.04.)

72/1996. Korm. rend. 24.§ (9)199 A helyi vízgazdálkodási hatóság a nyilvántartását minden év március 31. napjáig megküldi a vízügyi igazgatóságnak.

Érdeklődnék, hogy erre van valami országosan egységes(!) táblázat, amiben országosan egységes adatok indulnak vándor útra a VIZIG-ek felé!? – vagy mindenki elindít “valami” adathalmazt, és érjék be a VIZIG-ek ennyivel? Valaki válaszolna azt megköszönném!
Határozatok:  Jelenleg nincs országosan egységes határozati minta amit meg lehetne tölteni tartalommal. – reméljük mielőbb lesz, ám már egy “kicsit” kései a dolog! Most mindenki megy a “saját feje után”, és mindenki más adatokat szerepeltet a határozatokban!
Meg kellene próbálni azt, hogy a határozatokban szerepeljenek a kutak azon adatai ami a 41/2017. BM. rendeletben szolgáltat a szakma.
Annyira vegyes a határozatok tartalma, hogy ebből később vízügyi adatbázist nem lehet építeni!

(2020.01.28.)

Vizes fogalommeghatározásokért: KATT IDE!!!
Őstermelő szabályozása: KATT IDE!

(aktualizálva 2019.12.16.) : 

Jogszabályi változás, kéretik elolvasni, még én sem értem a végére, de folyamatosan dolgozom fel az infókat!

101/2007. KvVM. rendelet módosítása (Lex Székesfehérvár, Lex Ócsa):

“A kút kivitelezésével, vizsgálatával és dokumentálásával összefüggő személyi, képesítési követelményei és egyéb feltételei

13. § *  (1) *  Az e rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények műszaki tervezési feladatait – a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó kutak, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. melléklet VII. 4. pontjában foglalt kutak kivételével – az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetik.
(2) *  Kút kivitelezését – beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is -, a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ásott vagy vert kút kivételével, az végezheti, aki
a) *  az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, valamint

b) a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik…..”

Tehát ez azt jelenti, hogy fúrt kútnál magánszemély esetében a jegyzői engedélyes talajvízre, parti szűrésű vízre szűrőzött kúthoz NEM kell tervezői végzettség, NEM kell MMK tagság, elég ha a dokumentumot kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakember írja alá!!!

És ez nem vonatkozik a Katasztrófavédelem (Vízügyi Hatóság +VIZIG) hatáskörébe tartozó egyik kútra sem, tehát ott igen kérni fogják a szakember aláírását vert-, fúrt-, és ásott kútnál is!

Jogszabály már tisztán fogalmaz, hogy ásott vagy vert (NEM a műanyag csöves “Alföldi kút”!!! ) kút engedélyezéséhez, elkészítéséhez/megépítéséhez/fennmaradási engedély ügyintézéséhez NEM kell kútfúró végzettség, ezen kutakat a tulajdonos is engedélyeztetheti, és aláírhatja! (szakmai jogászokkal egyeztetve!)
Lelke rajta minden jegyző-, és előadó kollégának, hogy fennmaradási engedélyeztetés esetén ezt a tulajdonos általi (elfogult, nem szakszerű) felmérést elfogadja, vagy nem!!!
Mi találunk döglött macskát, egeret, patkányt és egyéb oda nem való dolgokat a kútban, majd a tulajdonos ezeket jól nem fogja megtalálni! -és ha benne marad a döglött állat a kútban akkor az is jó lesz majd,és jól elfertőzi a felszín alatti vízkészletet, így a szomszéd kútját is!  -elgondolkodtató!
72/1996 Korm. rendelet 24. §-a nem változott, tehát MINDEN KÚTRA kell engedélyt kérni, így a vert (Norton), és az ásott kútra is!!!
Nem tévesztendő össze a vas csővel készült vert Norton kút, és a szürke műanyag PVC csatornalefolyó (szarsurrantó) csőből készül “Alföldi kút”!!! 
Vert Norton kút csövezetét nem lehet veréssel lesüllyeszteni a második vízadó rétegbe.
Az öblítéses rotary fúrással készült vékony csöves (32, 40, 50, 63 mm. átmérőjű)  műanyag csöves “Alföldi kút” öblítéses fúrási technológiával készül, azokat akár 120-140 méterre is le lehet süllyeszteni, lásd pl. Szeged, és környéke!!!
Én egy “kis” ellentmondást látok az MSZ 22116:2002 szabványban meghatározott minimális 90 mm. belső kútátmérő, és az “Alföldi” kút között.
Az a hír járja, hogy új szabvány készül ami foglalkozik a vékony csöves-, és az ásott kutakkal is. Jelenleg a szabvány csak a fúrt kutakra vonatkozik!!!

Változott a 41/2017 BM rendelet jogszabályi mellékletének tartalma, ezt kéretik figyelembe venni! Új papírkát kellene készíteni, és ezt osztogatni 2020 január 01. után beadott anyagokra!!!
Ésszerű lenne ha a hivatali Weblapokon is lecserélésre kerülne az engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentum, és a hatályos jogszabályoknak megfelelő lenne fent!

43/2019. (XII. 14.) BM rendelet, katt a kék linkre: https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/7670494dfdd9ac65c5cead67feb2c2e4d6473a98/megtekintes

286/2019. (XII. 14.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról  katt IDE

2019.01.02.:

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
28. § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást
                                         2020. december 31-ig kérelmezi.
www.njt.hu  oldalon a hatályos Vgtv. itt érhető el

  • 2018 novemberi (rácfelvarrt) BM. tájékoztató innen tölthető le, a régi 2017 évi tájékoztató kuka! Hatályos jogszabályok a 2018-as BM. tájékoztatóban! 
    Ezen tájékoztatóban le van írva, hogy a kút műszaki tartalmával kapcsolatosan országosan-, egységesen CSAK a 41/2017. BM. rendelet melléklete kell az ügyintézéshez, más nem! Ezt kéri a jogalkotó, és pont!  Nem kell külön tervdokumentáció, tervrajz, és kituggyami amit valaki főnök ott a végeken megálmodott..! Lehet végzésben hiánypótlást kiírni, miniszteri rendeleten felül kért adatok hiánya miatt, nem hiánypótolunk, hanem  fellebbezünk  majd a megszüntető határozat ellen! – ezzel csak egymást idejét raboljuk feleslegesen!
  • 2019 márciusi OKF (Katasztrófavédelem)  “Tájékoztató”
    a vízgazdálkodási törvény 2018. december 21. napjától hatályos módosulását megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról  ITT olvasható.
  • 2021 februári OKF (Katasztrófavédelem) Tájékoztató, katt IDE! 
  • Egyéb (alanyi) jogosultság igazolása pedig a 101/2007 KvVM. rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján kötelező.
    Felmerült olyan kérdés is, hogy miért kell beadni a fúróberendezés papírjait ezen ügyintézéshez!?
    Azért, mert a Mélyfúrási Alkalmassági Bizonyítvány alapja a munkavédelmi dokumentáció megléte ami pedig minden munkavégzéshez kötelező!
  • Illeték kérdése:  2018 decemberi változás után 2019. január 01.-től az eljárás illetékmentes! (És akkor érthetően: Azonos szintű jogszabályok közül az újabb felülírja a régit, ezt kéretik figyelembe venni, és ezért a Vgtv. szabályozza az illetéket, és nem az Itv.!) Jogszabályi háttér:  http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=23855.338680

    28. §1 (1) A vízgazdálkodással összefüggő hatósági jogkör lehet vízügyi hatósági jogkör vagy helyi vízgazdálkodási hatósági jogkör.

    (2) A vízügyi hatósági jogkörben – vízügyi hatósági eljárás keretében – a vízügyi hatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben – helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás keretében – a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti szerv jár el.

    (3) A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve

    a) a 28/A. § (2) bekezdését,

    b) a 28/D. § (1) bekezdés b) pontját,

    c) a 28/D. § (4) és (5) bekezdését,

    d) a 28/E. §-t,

    e)2 a 31. § (1) bekezdését,

    f) a 31/A. §-t.


    31. §3
    (1) A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

    (2)4 Mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól

    a) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;

    b)5 a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása.

  • Fellebbezési illetékről is eljtsünk pár szót, ha valamiben nem egyezne a véleményünk:
    Jogszabályi háttér: Itv.
    XIII. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek
    * 1. *  Az alapeljárás illetéke
    Ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint.
    2. *  A fellebbezés illetéke
    a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese;
    Tehát az “alap eljárás” az anyag beadása illetékmentes, melyet a Vgtv. szabályoz, de a fellebbezési illetéket az Itv. szabályozza, és a matek szerint a nullát bármennyivel szorozzuk az csak nulla lesz!  Amennyiben valaki előír befizetőt (illetéket) azt befizetem, mert csak így kerül fel az anyag II. fokra, de biztosra vehető, hogy fellebbezéssel élünk a határozat ellen, lásd: Szfv. MJV. Jegyző-, valamint a Fejér Megyei Kormányhivatal Végzése!
    2019.01.01.-től a talajvízkút illeték mértéke NAV állásfoglalás ITT olvasható!
  • Kútvizsgálat kérdése, mi az amit a 41/2017 (XII. 29.) BM. rendelet jogszabályi melléklete kér, és az miként vizsgálható!?
    Magyar Vízkútfúrók Egyesületének
    szakmai állásfoglalása a kutak fennmaradási enegdélyéhez szükséges kútvizsgálatokról, melyet ITT olvashat!
    – Kút talpmélysége-, nyugalmi vízszintje: egyszerű mérőszalag
    – Kút béléscsövének átmérője: felszínen egyszerű mérőszalag, lentebb egy kicsit bonyolultabb a kérdés!
    A csőrakatot belülről kaliberrel kell megmérni (speciális szerszám, általában nagy kútvizsgáló cégek rendelkeznek vele), vagy meg kell kamerázni a kutat, és azon látható az előző rakathoz képest mekkora az átmérője a következő rakatnak, ha van!
    – Szűrő helye, ásott kútnál a talpi -, vagy oldalfali beáramlás: fúrt kútnál áramlásméréssel (nagy cégek rendelkeznek ilyen műszerrel), vagy kútkamera, ásott kútnál csak kútkamerás vizsgálat.
    – Szűrő kialakítása: Csak kútkamerás vizsgálat amivel meghatározható. Ásott kutak esetében búvár lemegy, és elmondja mit is látott..! Ugye ezt nem hisszük el sok esetben!
    Tehát általánosságban elmondható, hogy kútkamera nélkül gyakorlatilag behasalt adatok vannak a papírra vetve, és ennek szakmailag-, hatóságilag sok értelme nincs, sőt pont semmi…!
    Az Önökre van bízva, hogy kamerás vizsgálat nélkül elfogadják-e az anyagot vagy sem, de nehéz lesz valakinek (tulaj, kútfúró) majd megmagyaráznia, hogy miként jutott hozzá a kút mélyén lévő információkhoz..! A papírt mindketten aláírják büntetőjogi felelősségük tudatában!
    Megjegyzem kamerás vizsgálat alkalmával találtunk élő férgeket (kukacokat) egy kút alján nem is kis létszámban, volt riadalom rendesen..!
    Férgekkel teli kút esete, a készül videó az élő férgekről, majd a mintavételről  ITT érhető el!
  • Un. ALFÖLDI kút: ez az a 32-40-50-63 mm. átmérőjű valami ami műanyag PVC lefolyócsőből készül, és van egy műanyag húzószár amivel a vizet lehet felkapatni, illetve sok esetben egy szivattyú is van csatlakoztatva a kúthoz.
    A kút szinte vizsgálhatatlan. A vizsgálat abban merül ki, hogy a kútban valahol úgy 80 cm. környékén van egy visszacsapó szelep. Ezen szelepig ki kell ásni a kutat, le kell vágni az egész kútfejet, és majd ez után lehet talpmélységet-, és nyugalmi vízszintet mérni, de ezen kívül semmit! Nem fér el a csőben semmi szerszám. Vizsgálat után össze kell rakni (ragasztani) a kutat, majd vissza kell temetni! Jó koszos meló…! Ezen kutakat az MSZ 22116 szerint nem is lehetne engedélyezni. Sok van belőle főleg az Alföldön, mindenki szíve szerint dönt, ezt úgy nevezik hivatalosan, hogy ” egyedi elbírálás alapján”.
  • Norton kút (régi általában 5/4″- átmérőjű vascsöves vert kút): szétszed ha tud, mondjuk a 30-40 éve összetekert vascsövet elég nehéz, majd a mérések ua. mint az Alföldi kútnál, és összerak ha tud..!
  • Ásott kutak vizsgálata: A nagyon régi kutaknál nem írja elő a jogszabály-, és a tájékoztató sem, hogy szakembernek kell vizsgálnia a kutat, de..! Ahhoz, hogy objektív legyen a vizsgálat nem a tulajdonosnak kell bediktálnia a kút adatait! Ilyenkor a hivatalnak kell(ene) kirendelnie szakembert, és a költséget továbbhárítani eljárási költségként a tulajdonos felé! Katasztrófavédelem is előírja azt, hogy szakember vizsgálja meg az ásott kutat! -lehet ezzel vitatkozni, de nem érdemes, és ebben nem leszek partner!!! El kell fogadni, hogy kell, és pont! 
    Azt tudni kell, hogy az ásott kutak MINDENT elnyeltek/elnyelnek a mai napig. Sok esetben fertőző döglött állatokat, és egyéb rohadó szerves anyagokat szedünk ki a kútból, és ezeknek semmi keresnivalója nincs a felszín alatti vizekben! És lehet az Ön szomszédjában is ilyen a kút csak nem tud róla..! Ezért kell a független szakember, a “kamerás bácsi”.
    2019 júniusi info: folyamatban a szabvány változása, olyan hír járja, hogy lesz külön szabvány fúrt-, ásott-, és vert (Norton) kútra is!
  • Vízvizsgálat, vízmintavétel: amennyiben ivóvízigényt is kielégít a kút (pl. nincs vezetékes víz az ingatlanon) akkor kötelező. Állatok itatásánál erőteljesen ajánlott. Locsolási igénybevételnél a tulajdonos érdekét szolgálja, ha tudja, hogy milyen vízzel locsol, esetlegesen milyen vízben mos kezet, mossa meg az arcát nyáron..!  Érdemes az akkreditált mintavételt erőltetni a bakterológia miatt.
    Kormányhivatal tájékoztatója a kutak fertőtlenítésével kapcsolatban ITT érhető el, illetve a dokumentum az eredeti helyén ITT érhető el.
  • Kutak tetejének lezárása: Szóval kameráztunk már fúrt kútban döglött egeret-, sünmalacot-,  élő kukacokat (guszta volt), ásott kutakban pedig békésen alvó cicát-, félig levetkőzött döglött patkányt-, és sok minden más fertőző-, szerves bomló, és szervetlen anyagot, üveget, PET palackot, építési törmeléket, stb. Ezek mind a felszín alatti vízkészletet fertőzik, szennyezik..!
    Fúrt kutak esetében egy KG PVC kupakkal és egy kis barkácsolással megoldható nagyságrendileg 350-500 Ft.-ból a kút lezárása, ásott kútnál egy kicsit nagyobb munka-, és pénz, de ez is csak pár ezer forintos költség! – és nem szennyeződik el a kút-, valamint a felszín alatti vízkészlet! Az Ön-, és családja egészsége is múlhat ezen!
  • HATÁRIDŐ, ELJÁRÁSI HIBÁKGondok vannak és nem is kicsik néhány helyen! Ügyintézési határidő 60 nap. Több helyen 100-120 napos anyagok voltak, és nulla hajlandóság az ügy lezárására! Csúcs határidő 5,5 hónap volt, de többet nem lesz!
    Már a szimpla határidő csúszás miatt a Kormányhivatalnál sokan”átjáratásra” kerültek!
    Volt olyan hivatal ahol három (3) anyagunk tűnt el az iktatási rendszer átállításakor. Én kerestem az anyagokat, a hivatalt nem nagyon érdekelte a dolog, de a végén kiderült, hogy nincs meg az anyag sem elektronikusan, sem pedig papír alapon! Végén ismét feltöltésre kerültek az anyagok, és valamikor megérkezett a határozat is, de ennek nem így kellene működnie..!
    Egyszer és mindenkorra ennek véget vetettem, és nagyságrendileg 30 napot vagyok hajlandó várni a határozatra a határidő lejárta után ha van megoldási hajlandóság, ezt követően a Kormánymegbízotthoz fordulok segítségért! – eddig több alkalommal kellett ezen megoldáshoz folyamodnom, érdekes másnapra volt határozat E-papíron! Ez nem jó senkinek, de van ahol csak így mennek a dolgok, sajnálom!
    Elég volt abból, hogy én magyarázkodom az Ügyfél felé, hogy miért nincs határozat az ügyben több hónappal az ügyintézési határidő lejárta után sem!
    Az ügyintézés jogszerűsége miatt az ügyeink jelentős részénél Kormányhivatalnál  kerül pont az ügyek végére!Jogszerű anyagot nem engedünk el, a végtelenségig megyünk az igazunkért…!!! Masszív szakmai-, és szakmai jogi háttérrel rendelkezünk!!!Nem célom senkit az ügyintéző kollégák közül a jégre vinnem, mert együtt kellene dolgoznunk még egy darabig!
    Úgy gondolom tudom hol van az a határ amit nem lehet átlépnem, és ezt tiszteletben is tartom!!!
    Jelenleg (2019.dec.05.) egy anyagunk van függőben ( Szfv.), de eddig minden másodfokra felkerült eljárásból cégünk jött ki “győztesen”!
    Úgy gondolom, hogy ismerjük a fennmaradási engedélyeztetés jogi környezetét, cégként ebből élünk, 110+ sikeres határozaton túl vagyunk országosan, és vesztett ügyünk nincs..!
    Akinek nem inge nem veszi magára, aki pedig ráismer, az tudja, hogy nem egy, és nem is két alkalommal érdeklődtem telefonon, írtam e-mailt, de szép szóval nem tudtunk pontot tenni az ügy végére!
  • Határozat a végén: a kutak üzemeltetési engedélyét a hatályos jogszabályok alapján határozott időre kell(ene) kiadni. Álláspontom szerint 5 év elég kevés, 10 év pedig sok, ennyi idő alatt komoly károsodás érheti a kutat. Én a 7-8 évet mondanám reálisnak a kutak állapotának visszaellenőrzésére.
  • Határozat minta azon hivataloktól ahol működik az engedélyezési eljárás (katt a kék helyiségnévre, és megnyílik a határozat minta!):
    Csepel
    Bp. XVIII. kerület
    Újbuda (XI.) kerület
    Csak pár határozat, természetesen vannak mégy olyan hivatalok ahonnan rendeben érkeznek a határozatok…! – igény esetén teszek még fel határozat mintákat! Határozatok még 2018 évben készültek, illeték fizetési kötelezettség szerepel bennük, de 2019 január 01.-től illetékmentes az eljárás, ezt kéretik figyelembe venni! 
  • Amennyiben összejönne nagyobb mennyiségű igény a fennmaradási engedélyek elkészítésére, abban az esetben egyedi árajánlatot adunk.
    Nagyobb számú megrendelés esetén nyitottak vagyunk arra is, ha a napi közlekedés a távolság miatt korlátozott, akkor egy az Önkormányzat által biztosított általunk bérelt lakásba leköltözünk, és helyben folytatjuk a tevékenységünket, és esetlegesen helyi munkaerőt is foglalkoztatunk.
  • Első körben kb. így ennyi, kérdés esetén e-mail, telefon..!

2019 augusztus 30. 
Cégünk felkerült a Rendőrség honlapjára, mivel számunkra ismeretlen személy hamis bélyegzővel, hamis számlát illetve munkalapot állított ki, és a sértettől felvett 90.000.- Ft. előleget kúttisztításra, katt IDE!
Cégünk  CSAK Cégkapun keresztül ügyintéz, és CSAK a Weblapon közzétett telefonszámokról, ill. e-mail címről kommunikálunk!!! 
Egyenlőre keressük a Rendőrséggel együtt az esetleges további károsultakat, Facebook kampányt indítottunk az ügyben!
Papír alapon NEM adunk be anyagot ügyintézésre, ha valaki így kapna ügyiratot abban az esetben kérem keresse cégünket a Weblapon közzétett elérhetőségeinken! – köszönjük!